Egy másik nyilatkozatában felszólította a Perzsa-öbölbe vezényelt brit katonákat, hogy ne engedelmeskedjenek "törvényellenes parancsoknak". Ráadásul - egyes sajtóértesülések szerint - hatalmas összegeket fogadott el Szaddám Huszein volt iraki elnök rezsimjétől.
A "törvényellenes parancsokra" utaló kijelentéséért a konzervatív ellenzék egy ideig fontolgatta, hogy Galloway ellen árulás címén büntető eljárást kezdeményez. Galloway kedden "teljesen igazságtalannak" nevezte a Munkáspárt felfüggesztő határozatát, és kijelentette: a döntéssel a Labour vezetése azt a pert akarja ellehetetleníteni, amelyet ő indított a The Daily Telegraph ellen.
A tekintélyes brit konzervatív napilap szolgáltatta a muníciót a Galloway körül kipattant újabb botrányhoz. A lap iraki titkosszolgálati iratokra hivatkozva április végén azt írta, hogy a Huszein-rezsimhez fűződő baráti kapcsolatairól közismert Galloway korábban évente legalább 375 ezer fontot (130 millió forintot) kasszírozott a bagdadi kormánnyal nyélbe ütött illegális iraki olajügyletekből.
A képviselő azonnal cáfolt, és megkezdte a rágalmazási per jogi előkészítését az újság ellen. Galloway a felfüggesztő határozat előtti napon, egy liverpooli gyűlésen alig burkoltan azzal vádolta a legnagyobb brit jobboldali lapot, hogy az zsidó befolyás alatt cselekszik, mondván: a The Daily Telegraph "a legjobboldalibb, a leginkább Saron- és Izrael-párti lap" Nagy-Britanniában. Hozzátette: ez nem csoda, hiszen a kiadó igazgatótanácsában Richard Perle (a Pentagon egykori vezető tanácsadója) és Henry Kissinger (volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági főtanácsadó) is helyet foglal.