További Külföld cikkek
,,Magyarországra inkább kedvezőtlenül hat"
Inkább pesszimistán ítélik meg a magyar egyetemisták a globalizáció hazánkra gyakorolt hatását. Több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a hatás vegyes (tehát jó is, meg rossz is), negyedük pedig negatívnak nevezte a globalizáció hatását Magyarországra. 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy ez a hatás semleges, és csak 13 százalék értekeli pozitívan a folyamatot.
Érdekesség, hogy a gazdasági felsőoktatásban tanulók optimistábban: harmaduk hiszi úgy, hogy a globalizáció jó Magyarországnak, és 40 százalékuk szerint is-is. Legrosszabb véleménnyel az agrár felsőoktatásban tanulók bírnak. Elmondható az is, hogy aki a globalizációról általában pozitívan gondolkodik, az hasonlóan értékeli hazánkra gyakorolt hatását is.
Ön szerint milyen hatással van Magyarországra a globalizáció? |
Tehetetlenek vagyunk a globalizációval szemben?
Talán jellemzően magyar érzelemként értékelhető, hogy a válaszadók 92 százaléka gondolta úgy, hogy Magyarország - vagy más kis országok, illetve kis országok csoportja - teljesen tehetetlen a folyamattal szemben. A globalizációellenes tüntetésekkel kapcsolatban harmaduk úgy vélekedett, ezek a mozgalmak csak rövidtávú hatást gyakorolhatnak a nemzetközi pénzügyi intézetekre, multinacionális cégekre; ötödük szerint kisebb kérdésekben befolyásolhatóak e szervezetek. További harmaduk egyáltalán semmilyen hatást nem vár a tüntetők tevékenységétől. Mindenesetre 82 százalék úgy gondolja: a globalizációs folyamat az elkövetkezendő években nemhogy megtorpan, de változatlan, vagy gyorsuló sebességgel halad majd.
Európai vagy magyar?
Összefüggés van nemzeti érzelmeink és a globalizáció megítélése közt. Akik negatívan ítélik meg a globalizációt, azok az átlagosnál nagyobb arányban tartják magukat magyarnak (67,5 százalék), míg akik kedvezőbben vélekednek róla, azok inkább európaiként gondolnak magukra - legalábbis akkor, ha hazánk már az Európai Unió tagja lesz. Különösnek tűnhet, hogy a gazdasági felsőoktatásban tanulók inkább éreznék magukat magyarnak az EU-n belül, mint európainak (68 százalékuk). Ezzel szemben az agrárképzésben résztvevőknek csak 42 százaléka gondolna magára magyarként csatlakozásunkat követően; ők inkább éreznék magukat európainak.
Kulturális ellenkezés
|
A válaszadás itt is jól igazodik ahhoz, hogyan viszonyulnak általában a globalizációhoz. A megkérdezettek majd' fele látja úgy, hogy a franciák jól teszik, hogy törvényileg korlátozzák az angol feliratok terjedését országukban; fele ennyien ellenzik a törvényi szabályozást. Több támogatója került ki e törekvésnek a jogász- és bölcsészhallgatók köreiből.
Ami a zenét és a filmet illeti, a válaszadók túlnyomó többsége látja úgy, hogy nem az eredettől függ, hogy a produkció milyen, és mindkettő jó lehet. Érdekes, hogy akik markáns véleménnyel bírnak, azok inkább a külföldi zenéket vagy filmeket kedvelik.
De kiállunk-e?
A válaszolók csak negyede ügyel arra, hogy ha lehet, inkább magyar terméket vegyen. A többieket ez vagy nem érdekli, vagy pedig az árat, illetve a minőséget részesíti előnyben egy áru elbírálásánál. A globalizációhoz való általános viszony itt is meghatározó: ellenzői inkább a magyar portékát részesítik előnyben, a támogatók kedvelik a külföldi termékeket, vagy nem figyelnek erre oda (11 százalék). Akik semlegesen látják a globalizációt, azokat főként az ár befolyásolja (29 százalék). Akik a globalizáció mindkét oldalát látják, azok pedig az átlagnál jobban ügyelnek arra, hogy magyar portékát vegyenek (27 százalék). Jellemző: minden második megkérdezett nagy ellenszenvvel tekint a bevásárlóközpontokra.
Nem lehet nem észrevenni, hogy bár a globalizációt, mint fogalmat, kevesen látják élesen, azokról a hatásokról, illetve folyamatokról, melyeket általában a globalizációhoz szokás kötni, markánsabb véleménnyel rendelkeznek a válaszadók. Nem a válaszadók tájékozatlanságáról van tehát szó, inkább arról, hogy a megfigyelt jelenségekről kevesen vélekednek úgy, hogy azok egy folyamat részei.