Gorbacsov: Csernobillal kezdődött az összeomlás
További Külföld cikkek
- Csehország megkongatta a vészharangot, a Nyugat most Putyint segíti
- 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- Repülőgépes botrány Lettországban: lemondott a külügyminiszter
- Lezuhant a hídról egy busz, legalább 45 ember meghalt
- Repedések a jégen: a nagyhatalmak már az Antarktiszért küzdenek
"Talán a csernobili katasztrófa volt a Szovjetunió öt évvel későbbi összeomlásának, de még inkább az általam bevezetett peresztrojka igazi oka. Csernobil történelmi fordulópont" - írta Mihail Gorbacsov a szerdai Le Figaroban.
A volt szovjet főtitkár visszaemlékezése szerint a csernobili erőműben történt robbanás után közvetlenül - 1986. április 26-án - összeült a központi bizottság megvitatni a teendőket. Kijelöltek egy kormánybizottságot a szükséges intézkedések bevezetésére, valamint a Tudományos Akadémia is küldött egy tudósokból álló csoportot a helyszínre.
Nem volt elég információ
A Politbürónak nem állt rendelkezésére minden információ, de a tagok azonnal megegyeztek: amint valami tudomásukra jut, azonnal nyilvánosságra hozzák a Szovjetunióban akkor már elindított glasznoszty szellemében.
Nem igaz az a vád, hogy letiltották, meghamisították vagy visszatartották volna a híreket. Ennek bizonyítéka, hogy a kormánybizottság tagjai a lakossághoz hasonlóan minden különösebb étkezési vagy légzési elővigyázatosság nélkül töltötték az éjszakát az atomerőmű közelében, mert nem ismerték az igazságot a katasztrófa méretéről - hangsúlyozza Gorbacsov.
A világ a svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről, ezért úgy tűnt, hogy a Szovjetunió rejtegetni akarná, hogy mi történt. Gorbacsov szerint a szovjet vezetésnek 36 órán át semmilyen pontosabb információja nem volt. Csak napokkal később tudták meg, hogy nem egy egyszerű baleset történt, hanem valódi katasztrófa, azaz hogy az atomerőmű négyes reaktora felrobbant.
A sajtószabadság hajnala
Amikor a Pravdában április 28-án először jelent meg a hír, a helyzet még zavaros volt Gorbacsov szerint, de már elkezdődött a lakosság evakuálása, a Dnyeper folyó biztosítása Kijev lakosságának megvédésére, az erőmű leállítása és a négyes reaktort befedő betonszarkofág építése.
A csernobili katasztrófa olyan lehetőséget teremtett a sajtószabadságra a Szovjetunióban, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a rendszer korábbi állapotában nem működhet tovább - állítja a volt szovjet főtitkár.
Nem a csernobili intézkedések költsége miatt hagyott fel a Szovjetunió a fegyverkezéssel, hiszen arra Gorbacsov - saját állítása szerint - már azt megelőzően javaslatokat tett. A robbanás a szovjet vezető előtt nyilvánvalóvá tette a nukleáris energia következményeit, még akkor is ha nem hadi célokra használják - írta Gorbacsov a Le Figaróban.