További Külföld cikkek
- Politico: Nemcsak Ukrajna, de Európa is sötétségbe borulhat
- Reisz András: A pokoli dubaji felhőszakadást a természet és az emberi erő közösen okozhatta
- Fondorlatos csellel járulna hozzá Ukrajna győzelméhez a G7-csoport
- Izrael támadást hajtott végre Irán ellen, megállíthatatlannak tűnik a háború
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
A rendezvény ideje alatt a Hősök tere 16 és 20 óra között le volt zárva, a résztvevőket zenével, tűzzsonglőrök bemutatójával és szónoklatokkal fogadták az egyik főszervező - az Ifjú Humanisták a Békés Jövőért - aktivistái.
Londonban több tízezres, a vártnál mégis jóval kisebb méretű tüntetés volt. A megmozdulást - ahogy az eddigi hasonló demonstrációkat is - a Kampány a nukleáris leszerelésért (CND), az Állítsátok meg a háborút koalíció és a Brit Muszlim Szövetség közösen rendezte.
A szervezők előzetesen 100 ezres részvételre számítottak; a Scotland Yard késő délutáni adatai szerint hozzávetőleg 15-20 ezren lehettek a menetben.
Ugyanez az három szervezet éppen három évvel ezelőtt, a háború kitörésének előestéjén minden idők messze legnagyobb nagy-britanniai béketüntetését rendezte meg Londonban: azon a demonstráción hivatalos adatok szerint is több mint kétmillióan vettek részt.
Nagy-Britannia 45 ezer fős szárazföldi, tengeri és légi haderővel vett részt az iraki háborúban, amelyben 103 katonát vesztett. Irakban jelenleg nyolcezer brit katona állomásozik; a kormány épp a minap jelentette be, hogy a kontingenst még a tavasszal tíz százalékkal csökkentik.
Más tüntetéseken is kevesebben vettek részt, mint amennyire a szervezők számítottak: Sydney-ben mintegy 500-an, Tokióban 2000-en. Ezerháromszáz ausztrál katona állomásozik Irakban és térségében, Japán pedig 600 nem harcoló katonával vesz részt az iraki újjáépítésben.
Rómában több tízezren tüntettek a háború ellen baloldali pártok szervezésében és diákszövetségek támogatásával. A balközép fő ellenzéki pártok vezetői nem vettek részt a tüntetésen, részben azért, mert annak jelszavai között nem szerepelt a terrorizmus elítélése, részben pedig azért, mert három héttel a parlamenti választások előtt el akarták kerülni, hogy Amerika-ellenes tüntetésen mutatkozzanak.
Dánia több városában összesen mintegy négyezren, Isztambulban körülbelül 3000-en demonstráltak. A többségükben muzulmánok lakta, NATO-tag Törökországban csaknem a teljes lakosság elutasítja az iraki háborút.
Athénban 2000-en, Szalonikiben 200-an vettek részt a szakszervezetek és a baloldali, illetve globalizációellenes mozgalmak által szervezett megmozduláson. Görögország lakosságának 85 százaléka hibának tartja Irak megszállását, és általában a közvélemény nagyon kritikus Washingtonnal szemben.
Pakisztán több városában is rendeztek háború- és Amerika-ellenes tüntetéseket, igaz csak néhány száz fővel, de amerikai zászló égetése mindenütt része volt a tiltakozásnak. Iszlámábád támogatta az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborúját Afganisztánban, de Irak esetében nem.
Szombaton rendezik meg a háborúellenes demonstrációt több spanyol városban, valamint Ausztriában, Németországban és Svédországban. Szöulban a vasárnapi tüntetésen mintegy 3000 résztvevőre számítanak. Dél-Korea adja a harmadik legnagyobb kontingenst az iraki koalíciós erőkbe. Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban szintén vasárnap rendeznek tüntetést, az amerikai nagykövetség elé.
George Bush amerikai elnök úgy véli, "jó döntés" volt az iraki háború elindítása három évvel ezelőtt, s azt ígéri, megfékezik az erőszakot, amely már több mint 2300 amerikai katona halálát okozta a közép-keleti országban. "Be fogjuk fejezni küldetésünket. A terroristákat Irakban kudarcra ítélve nagyobb biztonságot teremtünk saját népünk számára is" - jelentette ki az elnök szombaton, heti rádióbeszéde során. Közelmúltbeli felmérések szerint Bush népszerűsége az eddigi legalacsonyabb szinten áll, egyre több amerikai táplál kételyeket az iraki helyzetet és a beavatkozás jótékony hatásait illetően.