További Külföld cikkek
- Már az amerikai képviselők is az orosz propagandát mondják vissza
- Kilenc gyanúsított ellen emeltek vádat Kanada történetének legnagyobb aranylopási ügyében
- Egy titkos orosz dokumentum az Egyesült Államok meggyengítésére irányuló lépéseket sürget
- Sok kérdést felvető részletek derültek ki a hírhedt matematikus terrorista haláláról
- Tarjányi Péter: Ha a Tajvani-szorosban is konfliktus lesz, akkor már beszélhetünk harmadik világháborúról
Rio, 1992.
A riói kongresszuson minden ország politikai vezetése képviseltette magát. A kongresszuson ismertették az IPCC kutatásának eredményét: 50-70 százalékkal kell csökkenteni a káros anyag kibocsátását az elkövetkező 15-20 évben. Ennek pontosítását és mikéntjét a jövőre hagyták.
Kyoto, 1997.
A kyotói kongresszus komoly áttörést eredményezett, hiszen a résztvevő országoknak sikerült megállapodniuk a csökkentések országonkénti százalékos arányaiban. Átlagosan 5,2 százalékot vállaltak az országok a folyamat megállításához szükséges 50-70 százalék helyett. Az Egyesült Államok 7, az Európai Unió 8, Magyarország 6 százalék csökkentésére tett ígéretet. Ezután kezdődött el az azóta is tartó folyamat, amely mindent mindennel összekever. Az a helyzet mára, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag nemhogy csökkentené 7 százalékkal a kibocsátását, de még növeli is. Ezt a tendenciát igyekezett Hága megállítani, és ismét a helyes irányba terelni a káros anyag kibocsátását. A következőkben ennek mikéntjét és miértjét vizsgáljuk.
Forrás: Energia Klub |
A flexibilis mechanizmusok (FM)
Az FM alatt azt a három típust (CDM, JI, ET) értjük, melyek lehetővé teszik a csökkentést vállaló, fejlett gazdasággal rendelkező országoknak, hogy a vállalt mennyiséget ne saját kibocsátásuknak csökkentésével teljesítsék. Hágában komoly nézetkülönbség volt az EU és az USA között ennek alkalmazhatóságáról.
- CDM (Clean Development Management) nevű folyamatról beszélünk, ha a fejlett, csökkentést vállaló ország környezetvédelmi beruházást eszközöl egy fejlődő országban. Ilyen, ha az Egyesült Államok pénzzel támogatja egyes orosz üzemek korszerűsítését. Az ebből származó csökkenést aztán úgy írják jóvá, mint az USA csökkentését.
- JI (Joint Implementation) már kevésbé egyoldalú, hiszen itt már a csökkentést vállaló ország egy fejlődő, ám ugyancsak meghatározott százalékot csökkenteni akaró országnak ad pénzt üzemei ,,zölddé" tételéhez. Itt legtöbbször megállapodik a két fél, hogy milyen arányban osztoznak meg a csökkentésen (legtöbbször 50-50 százalék arányban).
- Az ET (Emission Trading) már csak és kizárólag kereskedelemet jelent a csökkentési egységekkel(mint arról egy előző írásunkban már szóltunk). Tehát az orosz esetet vizsgálva, ők 6 százalékot vállaltak, de az elmaradott gazdaság miatt 40 százalék lett a csökkentés az 1990-es szinthez képest. Kimaradt 34 százalék orosz ún. ,,forró levegő", amit az Egyesült Államok adott áron megvásárolhat, és így azt betudhatja saját csökkentésének. Az árat az határozza meg, hogy a vásárló országnak, jelen példánkban az Egyesült Államoknak, mennyibe kerülne ugyanennyi csökkentés kivitelezése.
,,Forró levegő"
A civil szervezetek azt nevezik ,,forró levegőnek", ami így is, úgy is csökkentésnek számít. Ennek megvétele és saját csökkentésként kezelése növeli az üvegházhatást, hiszen ez által nem kell végrehajtania az adott ,,vevő" országnak az előírt csökkentések egy részét.
Vita Hágában
Éles vitát váltott ki az EU és az amerikaiak között a széndioxid-kibocsátás csökkentésének helye. Az EU álláspontja szerint mindenki a saját országának kibocsátását csökkentse. Az amerikaiak álláspontja azonban az, hogy akár száz százalékot is meg lehessen ,,vásárolni". A szombati napon, a konferencia végén az EU már kompromisszumra hajlott, és már csak minimum ötven százalékos csökkentéshez ragaszkodott. Kérdés tehát, hogy túlteljesítés esetén mennyi legyen az eladható mennyiség.
A rossz technika helyett kicsit jobb: a listák
A másik kulcskérdés az volt, hogy a CDM-nél milyen technológiákat lehessen alkalmazni. Egy lista létrehozásával próbálkoznak, mely azokat a technológiákat sorolja fel, amelyek nem károsítják a környezetet, és így nyugodtan javasolható a CDM keretein belül a fejlődő országoknak. Erre azért van szükség, hogy az amerikaiak egy rettenetesen elavult és sok káros anyagot kibocsátó, gambiai üzem esetén ne az elavult (bár a gambiainál fejlettebb) technológiát ,,sózza rá" a fejlődő országra, hanem a világszerte elfogadott, fejlett, listán szereplőt.
Az Egyesült Államok így amellett kardoskodott, hogy minél több technika kerüljön fel erre a listára. Létezik egy ,,negatív lista" is, mely azokat a technológiákat sorolja fel, amelyek semmiképpen nem alkalmazandók.
Forrás: Energia Klub |
Az atom, mint alternatíva
Ugyancsak megoszlottak a vélemények a nukleáris energia körül. Az amerikai oldal ezt, mint alternatív ,,zöld" energiát igyekezett feltüntetni, hiszen egy atomerőműnek nincs káros anyag kibocsátása (szándékosan megfeledkeztek persze a hatalmas kockázati és egyéb tényezőről). Törekednek arra, hogy az ózonkárosító anyagokkal járó energiatermelést olyanokkal helyettesítsék, mely ugyan nem jár gázkibocsátással, de erősíti a globális felmelegedést. Tudni kell, hogy a klíma tekintetében minden mindennel összefügg.
A nyelők
Másik vitapont volt az úgynevezett ,,nyelők" kérdése (a széndioxid elnyelésére alkalmas erdők, mezők, növények). Nézeteltérés volt persze az EU és az USA között a tekintetben, hogy az erdőgazdálkodás, erdőtelepítés, gabonatermesztés, stb., leírhatóak legyenek-e a vállalt széndioxid-mennyiségből.
|
A ,,nyelők" amúgy is igen kínos téma, hiszen a megkötött széndioxid mennyisége nem mérhető. Szakértők szerint az függ a széljárástól és az időjárástól is, így száz és négyszáz százalék között mozoghat a megkötött széndioxid mennyisége. Kérdés volt tehát, hogy a nyelők leírhatóak legyenek-e, vagy sem, és ha igen, akkor milyen arányban, valamint az, hogy hogyan mérjék a megkötött mennyiséget.
Az Egyesült Államok a technológiai és ,,know-how" transzfert is leírhatóvá akarta tenni. Ez annyit jelent, hogy szerintük ha ők szakembereket küldenek egy fejlődő országba, akkor az mérhetően csökkenti a széndioxid-tartalmú, üvegházhatást növelő gázok kibocsátását.
Számonkérés, de hogyan?
Központi probléma az is, hogy ha egy adott ország nem teljesíti a kiszabott kvótát, akkor annak milyen következményei lesznek. Kemény legyen a büntetés, vagy sem? Mi legyen a mértéke? Vajon pénzbüntetést alkalmazzanak? És mennyit? Annyi biztosan nem lehet, mint amennyibe az elmaradt csökkentés végrehajtása kerülne, hiszen akkor inkább végrehajtanák a csökkentést. Ki ellenőrzi, hogy teljesítik-e a kvótát?
Mi volt a gond Hágában?
A probléma az, hogy az egyes országok (ez különösen igaz Amerikára, Kanadára, Japánra, Ausztráliára és Indiára) nem képesek ,,zöld módon" gondolkodni a gazdasági nehézségek miatt. Nem arról van szó, hogy nem tudnak hosszú távon gondolkodni, hanem hogy nem engedhetik meg maguknak. A vállalatoknak az a fontos, hogy év végén a részvényesek felé kimutatható fejlődést könyvelhessenek el. Ha akár közép távon gondolkodnak, és megteszik a későbbi hátrányok elkerülésére a lépéseket, a többi cég megerősödik a versenyben, mert ők meggyengülnek rövid távon. A ,,zöld" céget így felvásárolják.
A civil szervezeteken kívül a nagy biztosítótársaságok is amellett lobbiznak, hogy meg kell hozni a megfelelő környezetvédelmi döntéseket, hiszen már nem fedezi a biztosítási összeg azt, amit a környezeti katasztrófa esetén ki kell fizetniük. Ismeretesek az okozott természeti problémák. Kétszer annyi és erősebb hurrikán az Egyesült Államokban, elsüllyedt szigetek, megváltozott áramlatok, esőzések, melyek országokat mosnak el (Mozambik), komoly gazdasági problémák.
USA és EU - mi a különbség?
|
A várható változások
Az átlaghőmérséklet emelkedik. A szélrendszer megváltozik, és ez kihat az esőzésekre is. Európa harminc százaléka elsivatagosodhat. Megváltozik a tengerek áramlása, a halrajok életesélyei is csökkennek. 2100-ra több mint fél méter vízszintemelkedés várható a tengereken, szigetek sora süllyednek el (Malvin, Marshall). Csökken a Sarkokon a jégsapka. A Sarkokon a vörösbegy és más, a tundrai életvilágra jellemző élőlény jelenhet meg. Az eddigi harminc helyett százmillió embert veszélyeztetnek az áradások. Ez a biztosítótársaságok csődjét jelentheti.
|