Védzáradékok az EU-csatlakozási szerződésben

Az EU bővítési biztosa szerint a csatlakozási szerződésbe iktatandó védzáradékokat nem az új tagországok iránti bizalmatlanság, hanem a fejlemények előre nem látható természete indokolja. Günter Verheugen az EU külügyminiszteri tanácsának kedden Luxembourgban tartott ülése után nyilatkozott erről, amelyen a tagországok részletesebben is megvitatták a védzáradékokkal kapcsolatos bizottsági javaslatokat.

Tájékoztatása szerint háromféle védzáradék lesz. Az első típushoz azok tartoznak, amelyek már most is részei az uniós joganyagnak, ezek tehát nem számítanak új intézkedésnek. A második csoport azokat az átfogóbb, gazdasági természetű záradékokat tartalmazza, amelyeket az unió szokásszerűen alkalmaz új tagországok csatlakozásakor. Ez történt az 1995-ös legutóbbi bővítési körben, Ausztria, Finnország és Svédország taggá válásakor. Igazán új eszköznek csak a harmadik kategóriába tartozó záradékok tekinthetők, amelyek egyrészt az unió egységes belső piacának egészére, másrészt a bel- és igazságügyi együttműködésre terjednek ki. A tizenötök súlyt helyeznek arra, hogy az egységes belső piac a bővítés után is zökkenőmentesen működjön.