Egyesülnek a száműzetésben élő irakiak
Mintegy ötven iraki ellenzéki csoport képviselõi kedden Londonban bejelentették: megállapodásra jutottak arról, hogy Szaddám Huszein elnök megbuktatása esetén tömegpusztító fegyverektõl mentes, demokratikus szövetségi állammá alakítják Irakot.
Az AFP francia hírügynökség szerint a megállapodás két nyilatkozatból áll, egy "politikaiból" és egy másikból, amely a bagdadi rezsim bukása utáni "átmenet idõszakára" vonatkozik, s ezek fõbb pontjai a következõk:
- a felek "ellenõrzõ és koordinációs bizottságot" állítanak fel, hogy összhangot teremtsenek az ellenzék különbözõ csoportjai és a nemzetközi közösség között;
- a küldöttek állást foglalnak egy olyan "szövetségi, demokratikus, parlamenti és többpárti állam" létrehozása mellett, amely véget vet a Szaddám Huszein-féle rezsim "elnyomó és terrorista gyakorlatának", s ezen belül a síita muzulmánok "üldözésének" és a kurdok ellen irányuló "etnikai tisztogatásnak";
- "fel kell számolni minden olyan programot, amely tömegpusztító, illetve más, nemzetközi szinten betiltott fegyverek fejlesztésére irányul";
- "Irak független, szuverén és egységes terület";
- "az iszlám államvallás, egyben egyike a törvénykezés alapjául szolgáló forrásoknak";
- "erõs kapcsolatokat" kell kiépíteni "a térség arab államaival, valamint a baráti, és mindenekelõtt a szomszédos országokkal";
- "a két évnél nem tovább tartó" átmeneti idõszakban "létre kell hozni egy ideiglenes nemzetgyûlést és egy uralkodói tanácsot", (ez utóbbi "három tisztes múlttal rendelkezõ és szellemi függetlenségérõl ismert vezetõbõl kell álljon");
- "átmeneti polgári kormányt" kell alakítani, "amely tükrözi az iraki társadalom összetételét";
- az ideiglenes nemzetgyûlés feladata, hogy kidolgozza "a végleges alkotmány tervezetét", amelyet népszavazásra kell terjeszteni;
- az irakiak népszavazással döntenek arról, hogy az ország politikai berendezkedése köztársaság vagy királyság legyen.
Az AFP francia hírügynökség szerint a megállapodás két nyilatkozatból áll, egy "politikaiból" és egy másikból, amely a bagdadi rezsim bukása utáni "átmenet idõszakára" vonatkozik, s ezek fõbb pontjai a következõk:
- a felek "ellenõrzõ és koordinációs bizottságot" állítanak fel, hogy összhangot teremtsenek az ellenzék különbözõ csoportjai és a nemzetközi közösség között;
- a küldöttek állást foglalnak egy olyan "szövetségi, demokratikus, parlamenti és többpárti állam" létrehozása mellett, amely véget vet a Szaddám Huszein-féle rezsim "elnyomó és terrorista gyakorlatának", s ezen belül a síita muzulmánok "üldözésének" és a kurdok ellen irányuló "etnikai tisztogatásnak";
- "fel kell számolni minden olyan programot, amely tömegpusztító, illetve más, nemzetközi szinten betiltott fegyverek fejlesztésére irányul";
- "Irak független, szuverén és egységes terület";
- "az iszlám államvallás, egyben egyike a törvénykezés alapjául szolgáló forrásoknak";
- "erõs kapcsolatokat" kell kiépíteni "a térség arab államaival, valamint a baráti, és mindenekelõtt a szomszédos országokkal";
- "a két évnél nem tovább tartó" átmeneti idõszakban "létre kell hozni egy ideiglenes nemzetgyûlést és egy uralkodói tanácsot", (ez utóbbi "három tisztes múlttal rendelkezõ és szellemi függetlenségérõl ismert vezetõbõl kell álljon");
- "átmeneti polgári kormányt" kell alakítani, "amely tükrözi az iraki társadalom összetételét";
- az ideiglenes nemzetgyûlés feladata, hogy kidolgozza "a végleges alkotmány tervezetét", amelyet népszavazásra kell terjeszteni;
- az irakiak népszavazással döntenek arról, hogy az ország politikai berendezkedése köztársaság vagy királyság legyen.