A vajdasági fiatalok legszívesebben magyarul tanulnának
A vajdasági középiskolások harmada más, kisebbségi nyelvet is beszél anyanyelvén kívül, s többségük a magyar nyelvet tanulná meg a legszívesebben. Az újvidéki Scan közvélemény-kutató intézet a tartományi oktatási minisztérium megbízásából készített felmérést a középiskolások közötti nemzeti és nyelvi toleranciáról. A vizsgálat 39 tartományi középiskola háromezer tanulójának bevonásával készült. A felmérés szerint a vajdasági középiskolások közel harmada az anyanyelvén kívül beszéli valamely más vajdasági nemzeti kisebbség nyelvét is. Szembetűnő ugyanakkor, hogy míg a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok közül majd mindenki beszéli a többségi szerb nemzet nyelvét, addig a szerb tanulók alig tizede sajátított el kisebbségi nyelvet (javarészt olyan szerb hallgatókról van szó, akiknek szülei vegyes házasságban élnek).
Több nyelv tudásával leginkább a vajdasági szlovákok és a románok dicsekedhetnek. A Montenegróból áttelepült családok gyerekei éreznek a legnagyobb késztetést arra, hogy megtanulják más vajdasági kisebbség nyelvét, s legkevésbé fogékonyak erre a Koszovóból származó diákok. A felmérés egyik érdekessége, hogy a vajdasági középiskolások leginkább a magyar nyelvet szeretnék elsajátítani, míg a népszerűségi lista utolsó helyén a ruszin nyelv áll. A növendékek többsége azzal indokolja a más nyelv iránti érdeklődését, hogy olyan közegben él, ahol más nemzetiségűek is laknak, s nyelvük elsajátításával könnyebben megértenék egymást.