Orosz-afgán kapcsolat: heroin
Afgán heroin árasztja el Oroszországot, könnyen jutva be a közép-ázsiai volt szovjet Tádzsikisztánon keresztül. Ezt a Vlagyimir Putyin orosz elnök által márciusban létrehozott drogüldöző bizottság főnökhelyettese mondta kedden Moszkvában. Ez év első felében az orosz határőrök 2,9 tonna kábítószert foglaltak le, s ennek a fele heroin volt - közölte Alekszandr Mihajlov, aki szerint a lefoglalt drog egytizedét teheti ki a beáramló mennyiségnek. Röviddel a bizottság múlt hónapi munkába állása után óriási heroinfogást jelentettek be: a Moszkva környékén leállított kamion 420 kilós rakománya piaci áron 22 millió dollárt ért. Az Oroszországba csempészett heroin 70 százaléka Afganisztánból származik, ahol felszökött az ópiumtermelés, miután az amerikaiak 2001 végén megdöntötték a keményvonalas tálib rendszert. A koldusszegény afgán parasztok ugyanis visszatértek a jövedelmező máktermesztéshez. Mihajlov főnöke, Vlagyimir Cserkeszov (akinek személyében Putyin bizalmasát és egykori KGB-veterántársát nevezte ki drogcárrá) éppen Tádzsikisztánba utazott, hogy megállapodást írjon alá a kábítószer-üldözési együttműködésről - jegyezte meg az AP, amely szerint az afgán drog könnyűszerrel jut Közép-Ázsián át Oroszországba a porózus posztszovjet határokon át. Bár még mindig Moszkva, Szentpétervár, a kalinyingrádi enklávé és az urali Jekatyerinburg alkotja ugyan a kábítószer-terjesztés kerékagyait, már számos kisebb város is rászokott a drogra - jelezte Mihajlov, elismerve: Rosztovban és Jekatyerinburgban fény derült a rendőrség részvételére a drogüzletben. A drog már részévé vált a fiatalok kultúrájának - állapította meg Mihajlov, hozzátéve: korábban úgy gondoltuk, hogy 18-25 éves korban áll fenn leginkább a drogfüggővé válás veszélye, de most már a 11-14 éves kort tartjuk a legveszedelmesebbnek.