Norvégia nem volt hajlandó közvetíteni a csecseneknek
Norvégia szerdán
elismerte, hogy a moszkvai Dubrovka-színházban egy évvel ezelőtt történt
túszdráma idején elutasította a csecsen lázadók azon kérését, hogy
közvetítsen a helyzet békés megoldása érdekében.
Oslo segítségét csupán néhány órával azelőtt, hogy az orosz
különleges alakulatok október 26-án hajnalban megrohamozták az épületet,
egy olyan csecsen lázadó kérte, aki telefonkapcsolatban állt a színházba
behatoló 50 lázadóval. A csecsenek 800 embert - közöttük 75 külföldit -
ejtettek túszul, akik közül 129 halt meg az orosz erők támadásában,
illetve életét vesztette 41 lázadó is.
Karsten Klepsvik, a norvég külügyminisztérium szóvivője szerdán
hírügynökségeknek elmondta: az adott körülmények között kizárt volt,
hogy Norvégia közvetítsen.
Ingvald Godal, a csecseneket támogató norvégiai szervezet
vezetője, volt norvég parlamenti képviselő elmondta, hogy a közvetítést
kérő csecsen lázadó őt hívta fel telefonon, és kérdezte, hogy Norvégia,
amely korábban már közvetített a világ számos válságában, tudna-e
ezúttal is segíteni a tárgyalásokban. Godal azonnal hívta a norvég
külügyminisztérium egy magas rangú képviselőjét, aki elutasította a
kérést. Klepsvik szóvivő szerint ezért a döntésért Jan Petersen
külügyminiszter utólag magára vállalta a felelősséget.
Godal bírálja Oslót az elutasítás miatt. "Elméletileg békésen is
végződhetett volna a túszdráma. Legalább megpróbálhatták volna" -
mondta.
Norvégia közvetített Izrael és a palesztinok között, aminek
eredménye lett az azóta kudarcba fulladt 1993-as oslói megállapodás. A
skandináv ország jelenleg a Srí Lanka-i kormány és a tamil lázadók
között közvetít.