Harmincnyolc fejlett országban átlagosan 22 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be 2004-ben, mint az azt megelőző évben. A csökkenés 19 százalékos volt az Európai Unióban, 28 százalékos Ausztráliában és Új-Zélandon és 26 százalékos Észak-Amerikában. A visszaesés az európai országok közül Nagy-Britanniában (33 százalék), Németországban (30 százalék) és Svédországban (25 százalék) volt a legjelentősebb.
Feltűnő az afgánok, illetve az irakiak által benyújtott menedékkérelmek számának csökkenése: míg négy éve a közép-ázsiai ország 50 ezer lakója folyamodott menedékért valamelyik fejlett országban, addig tavaly már csak 8800. Az iraki menedékkérők száma 2002-2004 között 80 százalékkal csökkent, és mindössze 9400-at tett ki tavaly.
A legtöbb menedékkérelmet (30100) tavaly orosz állampolgárok adták be - túlnyomó többségük a háború dúlta kaukázusi köztársaságból, Csecsenföldről menekült el. A második legnagyobb csoportot a Szerbia és Montenegróból - azon belül is a tömeges jogsértések nyomán nemzetközi igazgatás alá helyezett Koszovóból - elszármazottak alkotják.