Irán nem függeszti fel az urándúsítást
Irán nem tervezi az urándúsítás felfüggesztését - közölte vasárnap teheráni sajtókonferenciáján Hamid Reza Aszefi iráni külügyi szóvivő. Aszefi kijelentette: egy ilyen lépés "visszatérés lenne a múltba". Egyúttal megismételte azt a korábbi teheráni álláspontot, mely szerint "nincs jogi alapja" az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt hónapban elfogadott 1696. számú határozatának, amely augusztus 31-ig szabott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére, és ezért "elfogadhatatlan" Irán számára. "Négy vagy öt ország nem dönthet a világ többi részéről" - szögezte le Aszefi utalva arra, hogy a BT öt állandó tagállama, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Kín, egyaránt támogatta az Iránnal szembeni határozatot. Ami pedig a Teheránt fenyegető szankciókat illeti, a szóvivő emlékeztetett arra, hogy Irán az 1979-es iszlám forradalom óta hivatalosan is szankciók alatt áll, így tudják kezelni az ilyen helyzeteket. "A szankciók nekik nagyobb károkat okoznának" - tette hozzá.
A külügyi szóvivő nyilatkozata két nappal az Irán által megjelölt dátum előtt hangzott el, amikorra a teheráni vezetés választ ígért az öt BT-tag és Németország csomagtervére, amelyben nukleáris és gazdasági együttműködést ajánlanak az urándúsítás felfüggesztéséért cserébe. Aszefi a nyugati ajánlatról annyit mondott, hogy "mivel annak több dimenziója van, a mi válaszunk is többdimenziós lesz". A nyugati államok azzal vádolják Iránt, hogy atomfegyvergyártásra törekszik. Teherán tagadja a vádat, állítása szerint nukleáris programja békés célokat, elsősorban elektromos áram termelését szolgálja.