A boszniai háború titkait őrizheti a Nyugat
Carla Del Ponténak, a délszláv térségben elkövetett háborús bűnök ügyeiben eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének volt szóvivője szerint a Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő nemzetközi erőknek többször is alkalmuk lett volna elfogni Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori elnökét, de nem kaptak rá parancsot saját államaiktól.
A hágai törvényszék nyomozói 2004 januárjában felfedezték Belgrádban a körözött exelnököt, majd egy hónappal később egy kis boszniai faluban újra rátaláltak, ám a nagyhatalmak kísérletet sem tettek Karadzic elfogására, állította Florence Hartmann a Nezavisne Novine című boszniai lapnak adott nyilatkozatában. Szerinte Del Ponte többször is felkérte a boszniai Szerb Köztársaság tisztségviselőit, hogy szólítsák fel Karadzicot önmaga feladására, de hasztalan.
"Mit tehet a hágai törvényszék, ha a nemzetközi erők nem kapnak parancsot államaiktól a szökevény őrizetbe vételére és Hágának való átadására, a helyi (boszniai szerb) rendőrség pedig nemzeti hősnek tekinti és védi" a törvényszék által háborús bűnökkel vádolt és körözött volt vezetőt, tette fel a kérdést a volt szóvivő. Szerinte a nemzetközi erők azért nem teljesítik kötelességüket, mert "a Nyugat hibákat követett el a boszniai háború alatt, hajlandó volt olyan kompromisszumokra, amelyek lehetővé tették a bosznia-hercegovinai népirtást, és most őrzi ezek titkát".