Abban mindenki egyetért, hogy előbb-utóbb orvosolni kell azt az összeférhetetlenségi állapotot, amelyet az olasz politikai zsargonban "érdekkonfliktusnak" neveznek. A jobbközép olasz kormány feje ugyanis a Mediaset reklámügynöksége révén három országos televízió-csatornát birtokol (Canal 5, Rete 4, Italia 1), de a végrehajtó hatalom csúcsán politikai befolyással is rendelkezik a három állami adó (RAI 1, RAI 2 és RAI 3) felett. A képviselőház alkotmányügyi bizottsága hétfőn ül össze, hogy mérlegre tegye a színen szereplő kétfajta megoldási javaslatot, esetleg azok valamilyen ötvözetét is fontolóra vehetik.
Az enyhébb változat szerint Berlusconinak nem kellene megválnia televízióitól, viszont a "játékszabályok" betartására két állami szerv vigyázna. Az egyik a trösztellenes hivatal (Antitrust) lenne, amely éles szemmel figyelné, hogy piaci szempontból nem keveredik-e egymással a köz- és a magánérdek. A másik a tömegtájékoztatást felügyelő hatóság lenne, amely azt ellenőrizné, hogy a tájékoztatás terén az állami és a Berlusconi-csatornák betartják-e az objektivitás minimális követelményeit.
A balközép ellenzéki szövetségnek, az Olajfának a képviselői ezzel szemben nagyon is elvárnák, hogy Berlusconi lemondjon saját televízióiról. Mint a sajtót emlékeztette, a volt amerikai elnök annak idején kénytelen volt eladni baseball-csapatát, elhárítandó a gyanúnak még az árnyékát is, hogy a játékvezetők esetleg részrehajlók lehetnek.