Judit
3 °C
7 °C

Amikor az elnököt választják

2004.09.28. 13:18
Az amerikai választók nem közvetlenül az elnökjelöltre és annak helyettesére szavaznak, hanem úgynevezett elektorokra, akik nyilvánosan elkötelezték magukat egy jelölt mellett. Az elektorok összesen 538-an vannak, azaz minden államban annyi, ahány szenátort (kettőt) és képviselőt (népesség szerint) küld a Szenátusba, amihez jön még a főváros, Washington D.C. három elektora.

A legtöbb elektorral így a legnagyobb államok, mint Kalifornia (55), Texas (34), New York (31), míg a legkevesebbel - hárommal - a legkisebbek (Észak-Dakota, Dél-Dakota, Montana stb) rendelkeznek.

Párton belüli öldöklés
Az elnökválasztási procedúra legsajátosabban amerikai része az előválasztás. Mivel az Egyesült Államokban nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett pártokról, a jelölt kiválasztása sem az Európában megszokott módon történik. Hagyományos párttagság híján - a Republikánus és a Demokrata Párt is úgynevezett választási párt - a pártok regisztrált szavazói döntenek a jelöltekről államonként tartott hagyományos szavazás útján. Az amerikai választók a helyi választási irodánál adhatják le - republikánus, demokrata vagy független - regisztrációjukat. Az államok ezután az eredmények függvényében delegálnak küldötteket a jelöltállító konvencióra. A küldötteket az előválasztásokon 15 százalék feletti szavazatot kapó jelöltek között osztják el, arányosan.
Bár első ránézésre aránylag pontosan leképezné a választói akaratot a rendszer, az elektorokat nem a rájuk leadott szavazatok arányában delegálják az elnök megválasztására, hanem, két állam kivétellel (Nebraska és Maine), a győztes mindent visz alapon. Azaz hiába szoros a verseny Kaliforniában a győztes párt mind az 55 elektor állításának jogát elnyeri.

Az elnökjelöltnek és helyettesének összesen 270 elektori szavazatra, azaz abszolút többségre van szüksége a végső győzelemhez. Ha nincs meg az abszolút többség, a képviselőház dönti el az elnökválasztás kimenetelét.

Az amerikaiak többségének egészen 2000-ig nem tűnt fel, hogy milyen borulékony a választási rendszer, mivel elnökeik hagyományosan nagy többséggel nyerték meg a választást. Ám a 2000-es elnökválasztáson során kiderült, akár kevesebb állampolgári szavazattal is lehet választást nyerni.

Al Gore, a demokraták akkori elnökjelöltje az utolsó pillanatig vezetett, ám a hatmillió szavazóval rendelkező, eredményét tekintve (akkor 25 elektort adott) sorsdöntő Floridát mindössze 1784 szavazattal a jelenlegi elnök, George W. Bush nyerte meg.

A gond ezzel az volt, hogy az Egyesült Államok nagy részén, így Floridában is meglehetősen ódivatú eszközökkel folyt a szavazás. A floridai lyukkártyás rendszernél nem volt egyértelmű, mi számít érvényes szavazatnak; sok kártya ugyanis nem volt teljesen átlyuggatva, hasonlóan ahhoz, amit a villamosokon használatos régi típusú jegyautomaták művelnek a villamosjeggyel.

A 2004-es elnökválasztásra ezért a régi rendszerek (lyukkártya, karos szavazógép) lecserélésével igyekeznek kiküszöbölni a szavazatok összeszámlálásánál felmerülő kételyeket. Mivel minden megye és város saját hatáskörben, saját büdzséből szervezi a szavazást a szavazógépek öregek és elhasználtak, és szinte minden körzetben különböznek egymástól.

A Kongresszus által 2002-ben elfogadott törvény alapján idén már nem lesznek lyukkártyás és karos szavazógépek, és a központi költségvetés is hajlandó támogatni a választókörzeteket, hogy érintőképernyős elektromos rendszerre, postai úton történő szavazásra álljanak át. Az új szabályozás emellett fölállít egy bizottságot is, aminek feladata a szavazásnál használt módszerek felügyelete.

A szavazásra az amerikaiak nem alanyi alapon jogosultak, hanem regisztrálni kell magukat. A hagyományosan alacsony részvételt idén a regisztráció egyszerűsítésével próbálják megszűntetni, mindenütt biztosítva azt, hogy a választó akár a szavazás előtt regisztrálja magát. A szavazó korú állampolgároknak egyébként 70-80 százaléka regisztrálta magát 2000-ben, és 45-60 százalékuk ment el szavazni.

Ahol eldőlhet a szavazás
A legnagyobb figyelem természetesen a legtöbb elektort adó államokra, Kaliforniára, Texasra, New Yorkra, Floridára és Illinois-ra irányul. Kerrynek jók az esélyei az 55 elektort választó Kaliforniában, ahol szeptember elején, tehát miután Bush népszerűsége nagyot ugrott a republikánus konvenció miatt, is tartotta 8 százalékos előnyét. Ezt az államot Gore is elvitte 54 százalékkal.

Floridában idén is szoros verseny várható. Az állam két legnépesebb választócsoportja a hagyományosan demokrata szavazó, az államba remek természeti adottségai miatt költöző nyugdíjasok, illetve a spanyolajkú kisebbség egyetlen masszívan republikánus csoportja, a Floridát Kuba földrajzi közelsége miatt választó kubai menekültek. A négy évvel ezelőtti választásokhoz hasonlóan megint csak pár szavazaton múlhat a döntés - feltétlenül Bushnak kedvez azonban, hogy továbbra is öccse, Jeb az állam kormányzója.

A szavazás azonban mégsem a hagyományos nagy államokban fog eldőlni - tekintve, hogy ezekben bebetonozott szavazati arányok vannak (Kalifornia és New York demokrata, Texas republikánus). A választások az ingaállamoknak nevezett középnyugati államokban, illetve az elmúlt évek gazdasági nehézségeit nyögő Ohióban, Pennsylvaniában és Nyugat-Virginiában dőlhetnek el. Utóbbi kettő sokat köszönhet Bush protekcionista gazdaságpolitikájának, a nyersacélra kivetett védővám állások ezreit mentette meg a kohászati központnak számmító Nyugat-Pennsylvaniában és a nyugat-virginiai bányavidéken.

Ohiót - és a nagy tavak vidékének más ipari államait - azonban ugyanezek a védővámok recesszióba taszították, a Pennsylvaniai, drága acél fő fogyasztójának számító államban húsz százalékosra nőtt a munkanélküliség. Nem véletlen, hogy Bush kampányának egyik fő fókusza a jelentős magyar származású lakossággal is bíró állam.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?