Márta, Flóra
20 °C
33 °C

Karadzsicsot vádolják a boszniai vérfürdőért

2008.07.22. 11:46
Radovan Karadzsics 1992 és 1996 között volt a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint a boszniai szerb erők legfőbb parancsnoka. Ebben a minőségében pedig szinte az összes, szerbek által Bosznia területén elkövetett rémtettért felelősség terheli, derül ki a hágai nemzetközi törvényszék vádiratából.

A hágai nemzetközi törvényszék népirtással és népirtásban való bűnrészességgel vádolja a 13 éve szökésben lévő, most 63 éves egykori politikust, akit hétfőn fogtak el Szerbia területén. A bűncselekményeket - etnikai tisztogatásokat - Focában, Novi Gradban, Visegradban és Srebrenicában követték el.

Karadzsicsot vádolják még üldöztetéssel, deportálással, civilek ellen elkövetett terrorcselekményekkel, túszejtéssel.

A 2000-ben kelt vádirat szerint nyolcezer ember halála szárad az ő és Ratko Mladics boszniai szerb vezérkari főnök lelkén Srebrenicában.

Srebrenica egy néhány tízezres, muzulmán dominanciájú város Bosznia keleti részén, sóbányával, gyógyfürdővel. A város stratégiai fontosságú volt a szerbeknek, mivel egy muzulmán Srebrenica felerősíthette volna a szomszédos, a mai napig Szerbiához tartozó, muzulmán többségű Szandzsák elszakadási törekvéseit.

Közel egy évig ostromolták a várost, ahol a környékbeli falvak muzulmánjai is menedékre leltek, amikor 1993-ban Srebrenica elesett. A város átadása a szerbeknek a nemzetközi erők felügyelete alatt viszonylag békésen zajlott.

Akkor még az ENSZ javára írták, hogy a muzulmánok a fegyvereket nem a szerbeknek, hanem a nemzetközi erőknek adják át. Két évvel később éppen ez lett a vesztük: nem volt fegyverük, amivel megvédhették volna magukat a várost lerohanó szerbektől.

1995 júliusában a szerbek eredetileg nem a nemzetközi erők felügyelte, a muzulmánoknak menedéket nyújtó várost akarták elfoglalni, csupán a Srebrenicát Zepával összekötő utat. Látva azonban a gyenge muzulmán ellenállást - fegyvereiket két évvel korábban leadták az ENSZ-nek -, változtattak céljaikon és a város ellen fordultak.

Az ENSZ hatalmasat hibázott. Könnyűfegyverzetű, ostromot, népirtást megakadályozó békefenntartókat küldött ugyanis egy olyan térségbe, ahol nem volt béke.

A holland békefenntartók asszisztálása mellett a szerbek összegyűjtöttek 20 ezer muzulmánt, a férfiakat és a nőket különválasztották, az utóbbiakat elszállították muzulmán területre, az előbbieket pedig - nyolcezer embert - kivégezték.

Máig nem lehet tudni, mekkora szerepe volt ebben Radovan Karadzsicsnak, aki ekkorra, a háború utolsó évére összeveszett Ratko Mladics hadseregparancsnokkal. Az utóbbi, látva a hadsereg reménytelen helyzetét, hajlott a békekötésre. Karadzsics a háború folytatása mellett kardoskodott, csakhogy ekkorra már sok, a háborúba belefáradt szerb is elfordult tőle, csakúgy, mint Szlobodan Milosevics, aki a boszniai szerb vezetők nyakasságában látta országa elszigeteltségének legfőbb okát és maga is blokádot rendelt el a boszniai szerb területek ellen.

Paradox módon - állapította meg a Holland Háborús Dokumentációs Intézet 2002-es tanulmánya - a népirtásért mégis inkább a helyszínen tartózkodó Mladics a felelős. A két vezető rossz viszonya miatt nem valószínű, hogy Mladics tájékoztatta Karadzsicsot a Srebrenica elleni támadásról, mivel nem voltak beszélő viszonyban. (Az más kérdés, hogy Karadzsicsot, mint a boszniai Szerb Köztársaság katonai és politikai vezetőjét milyen felelősség terheli, ha az irányítása alatt álló területen ilyen, a második világháború óta Európában példátlan népirtást hajtanak végre.)

Szarajevó ostroma

A Karadzsics elleni vádiratban szerepelnek még a Focában, Novi Gradban és Visegradban elkövetett bűnök. Mi zajlott ezeken a településeken a boszniai háború három éve alatt?

A szintén kelet-boszniai, Szerbiához közel fekvő, muzulmán többségű (bosnyák 52 százalék, szerb 44 százalék - 1991-es adat) Focát már a háború első évében lerohanták a szerbek. Az eltűnt és megölt bosnyákok száma 2704.

Ebben a városban működött - ez szintén benne van a Karadzsics elleni vádiratban - az egyik szerbek működtette koncentrációs tábor, ahol embertelen körülmények között tartottak muzulmánokat. (A Karadzsics elleni vádirat tizenegy koncentrációs tábort sorol fel.)

Koncentrációs tábor működött Novi Gradban, ebben az északnyugati boszniai városban, ahol negyvenhét boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, a visegrádi táborban pedig tizet.

A többnemzetiségű Visegradon a háború kitörése után több tucat muzulmánt és horvátok gyilkoltak meg a szerb erők.

Karadzsicsot felelőssé teszik Szarajevó 1992 április és 1995 novembere közötti ostromáért. A szerbek a vádirat szerint negyvennégyszer támadták a védtelen várost, szinte nem maradt épen maradt ház, az élet ellehetetlenült.

A mesterlövészek és a várost körülvevő hegyeken tanyázó más katonai alakulatok 12 ezer ember életét oltották ki, ötvenezret megsebesítettek.