Folytatódó robbantások Irakban
További Külföld cikkek
A fővárostól 180 kilométerre északra rakétagránát sebesített meg szombaton egy katonát, aki egy nappal később belehalt sérüléseibe. A nap folyamán a Bagdadtól északra lévő, az iraki fegyveres ellenállás központjának tartott úgynevezett szunnita háromszögben egymást követték a robbantásos támadások.
Amerikai áldozatok száma 513
Fallúdzsánál egy út mellé telepített robbanószerkezet lépett működésbe, amikor odaért hozzá egy amerikai konvoj, s két katona meghalt. Szamarrában gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel, az irakiak közül szedve csak 4 áldozatot. Háldíjában egy gépkocsi hajtott az Eufrátesz hídjának feljárójánál lévő katonai ellenőrzőposzthoz, s amikor egy amerikai jármű útját állta, felrobbant, megölve három katonát és több polgári személyt. Ezekkel az áldozatokkal 513-ra nőtt a háború kezdete, március 20-a óta Irakban meghalt amerikai katonák száma.
Hit a tömegpusztító fegyverekben
A háború melletti legnyomósabb érvet szolgáltató iraki tömegpusztító fegyverek ügyében ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a hétvégén a brit és amerikai részről. Tony Blair brit miniszterelnök szerint csak idő és türelem kérdése, hogy megtalálják ezeket.
Ezzel szemben David Kay, a fegyverek után kutató szakértők amerikai vezetője kijelentette, hogy ilyen fegyverek valószínűleg nem léteztek. A The Sunday Telegraph brit lapnak nyilatkozva hozzáfűzte azonban, hogy a háborút megelőzően olyan alapanyagok kerültek át Irakból Szíriába, amelyeket tömegpusztító fegyverekhez lehet használni.
Az amerikai hírszerzés immár elismeri, hogy lebecsülték Irán és Líbia nukleáris ambícióit, és ma sem tudják igazán, hogy Észak-Korea tulajdonképpen mire képes, mi az, ami valós veszélyt jelent és mi az, ami blöff csupán.
Nukleáris alvilág
A líbiai atomfegyver-programot vizsgáló amerikai szakértők ugyanakkor nukleáris technológiák szerteágazó titkos kereskedelmét tárták fel, amely Pakisztántól Malajziáig és Dubain és Iránon át Líbiáig terjedt. A világ több országában, köztük Malajziában gyártották pakisztáni technológia alapján az urán dúsításához használt centrifuga alkatrészeit. A hálózatot közvetítők működtették, egyesek közöttük Dubaiból, szoros kapcsolatot ápoltak a pakisztáni atomtudósokkal.
Pervez Musarraf pakisztáni elnök maga is elismerte, hogy országa tudósai a nyolcvanas és kilencvenes években urándúsítási technológiát árultak. A The Washington Post vasárnapi számának adott interjújában leszögezte, hogy a tudósok nyereségvágyból adtak át urándúsítási ismereteket, a mindenkori kormány tudta nélkül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy eddigi vizsgálatok szerint valóságos nemzetközi nukleáris alvilág alakult ki, melyben számos európai közvetítő is szerepet vállalt.