Bojkottal fenyegetnek a kurdok
A kurd kisebbség fő politikai vezetői kemény politikai harcot folytatattak azért, hogy a többi iraki erő elismerje az ideiglenes alkotmányban a kurd autonómiát, és azért is, hogy a BT-határozat szentesítse az ideiglenes alkotmányt. A BT-szavazás előtt a kurd vezetők azzal fenyegetőztek, hogy ha nem lesz benne a határozatban az ideiglenes alkotmány megerősítése, pártjaik kivonják a kurd minisztereket az iraki ideiglenes kormányból, a kurdok nem vesznek részt a jövő évi országos választásokon, és nem engedik be a központi kormány képviselőit a kurdok lakta területekre.
Kofi Annan, az ENSZ főtitkára újságírók előtt kijelentette New Yorkban, a világszervezet székhelyén: noha a határozat nem említi közvetlenül az iraki ideiglenes alkotmányt, annak szelleme mégis érvényesül a határozatban, hiszen az ENSZ-dokumentum utal arra, hogy Iraknak egységes, föderatív, demokratikus államnak kell lennie. Hasonlóképpen fogalmazott egy nyilatkozatában Hosjar Zebari iraki külügyminiszter is, aki egyébként maga is a kurd etnikumhoz tartozik.
Túl nagy hatalmat kapnak a kurdok
Ali Huszeini asz-Szisztáni nagyajatolláh, az iraki síiták tekintélyes vezetője figyelmeztetett: egy ilyen utalásnak "veszélyes következményei" lehetnek. Az iraki lakosság 60 százalékát kitevő síiták többsége úgy véli, hogy az alkotmány túl nagy hatalmat biztosít a lakosság mindössze 15-20 százalékát alkotó kurdok számára, mivel vétójogot biztosít számukra a végleges alkotmányról tartandó népszavazáson. Szisztáni nagyajatolláh azért is ellenzi az átmeneti alkotmányt, mert nem szerepel benne az a síiták által követelt kitétel, hogy Irakban csakis az iszlám lehet az egyetlen jogforrás.