További Külföld cikkek
- Csehország megkongatta a vészharangot, a Nyugat most Putyint segíti
- 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- Repülőgépes botrány Lettországban: lemondott a külügyminiszter
- Lezuhant a hídról egy busz, legalább 45 ember meghalt
- Repedések a jégen: a nagyhatalmak már az Antarktiszért küzdenek
A Brüsszelben csütörtök este találkozó uniós állam- és kormányfők közös nyilatkozata gyakorlatilag megkerüli a tagállamokat mélyen megosztó kérdéseket - mint hogy helyes-e a háború vagy sem -, és ehelyett azokkal a dolgokkal foglalkozik, amelyben valamennyien egyetértenek - így a humanitárius segélyek biztosítása, a menekültekről való gondoskodás vagy az ENSZ szerepének "fenntartása" és megerősítése. "Túlságosan nagyok voltak a véleménykülönbségek a háborút illetően, ezért úgy döntöttünk, hogy figyelmünket másfelé fordítjuk" - ismerte el Kosztasz Szimitisz, az EU soros elnökségét betöltő Görögország kormányfője, gyakorlatilag tudomásul véve az Unió eddig fellépésének kudarcát Irak kapcsán.
Jacques Chirac Brüsszelben |
Az elmúlt három hónap vitája teljes káoszba taszította az EU formálódó közös kül- és biztonságpolitikáját, diplomáciailag elszigetelte a mereven háborúellenes Németországot és megrontotta a kapcsolatot a vita két oldalán elhelyezkedő Franciaország és Anglia között. Az Index értesülései szerint Jacques Chirac és Tony Blair még csak nem is köszöntek egymásnak csütörtök este az unió tanácsterembe érve, és a brit kormányfő a csúcstalálkozót megelőzően elutasította a francia elnök kérését egy kétoldalú találkozóra.
A közös külpolitika helyrehozása nem szerepelt túlságosan előkelő helyen a csúcstalálkozó programján. "Egyértelmű, hogy az iraki válság által okozott kár akkora, hogy nem fogjuk tudni egy este kijavítani" - mondta egy neve mellőzését kérő uniós tisztviselő.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az mondta, hogy az EU 21 millió eurót máris elkülönített az irakiak megsegítésére, és további pénzeket fog felszabadítani a költségvetési tartalékból. Az EU azt szeretné, ha az ENSZ égisze alatt működő "olajat élelemért" program, amelynek keretében Szaddám Huszeint az embargó ellenére is exportálhatott olajat, gyógyszerért és élelmiszerért cserébe, továbbra is folytatódna humanitárius célokból.
ENSZ és Amerika
Az elmúlt időszak vitáinak diplomáciai káraira kitérve az EU vezetői kijelentették, hogy az ENSZ-nek továbbra is központi szerepet kell betöltenie nem csak az iraki válság kezelésében, de az egész nemzetközi rendben, a béke és a stabilitás fenntartásában. A nyilatkozat ezen eleme úgy lehetett elfogadható az ENSZ-felhatalmazása nélkül jelen pillanatban is háborúzó Nagy-Britannia számára, hogy a brit kormány álláspontja szerint a 17 biztonsági tanácsi határozat, amelyet Szaddám Huszein 1991 óta megsértett, újabb explicit döntés nélkül is jogalapot biztosít Irak megtámadására. A látszólag romokban heverő transzatlanti kapcsolatokat illetően a Tizenötök hangsúlyozták, hogy Amerikával való szövetségüket továbbra is stratégiai fontosságúnak tekintik, de a dolgok helyrehozására párbeszédre van szükség.
Elsősorban - noha kimondatlanul - Törökországra utalva a Tizenötök felszólították az Irakkal szomszédos államokat, hogy tartózkodjanak olyan lépésektől, amelyek tovább fokozhatják a feszültséget a térségben. Törökország korábban figyelmeztetett, hogy az észak-iraki kurdok esetleges függetlenségi törekvései esetén hadsereget küld Irakba. Valamennyi török katona már hetek óta Észak-Irakban van.
Az iraki háború teljesen felborította az eredetileg gazdasági kérdéseknek szentelt EU-csúcstalálkozó programját. Az első, csütörtöki napot szinte csak Iraknak szentelték, a gazdaságélénkítő programmal pedig holnap fognak foglalkozni. Ebben a tagjelöltek is részt vesznek, így a 13 kelet-európai ország vezetőivel - köztük Medgyessy Péterrel - holnap találkoznak az EU állam- és kormányfői.