Irán Moszkvában sem engedett
További Külföld cikkek
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
Hétvégén Teheránban folytatódnak az orosz-iráni tárgyalások egy közös urándúsító vállalat oroszországi létrehozásáról, közölte az orosz atomenergia-ügynökség (Roszatom) vezetője kedden Moszkvában. Szergej Kirijenko, aki csütörtökön kezdi meg négynaposra tervezett iráni munkalátogatását, elhárított bármiféle latolgatást a tárgyalások kilátásairól.
Hétfőn tárgyalások kezdődtek Moszkvában Oroszország és Irán küldöttei között egy közös urándúsító vállalat létrehozásáról orosz területen. Az orosz javaslat azoknak a nyugati aggodalmaknak az eloszlatását célozza, amelyek szerint Teherán az önálló urándúsítást atomfegyver kifejlesztésére használná fel. Hoszeini-Tas, az iráni nemzetbiztonsági főtanács titkárhelyettese, a küldöttség vezetője kedden elutazott Moszkvából, a zárt ajtók mögötti konzultációkat kedden szakértői szinten folytatták, jelentette az Interfax.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki "visszafogott várakozásokkal" tekintett a kremlbeli tárgyalás elé elmondta, hogy egyelőre korai a kudarc vagy a siker szót használni. Lavrov biztatta Iránt, hogy újítsa fel moratóriumát saját urándúsítási tevékenységére, ami azért fontos, hogy az egész dosszié a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tevékenységi körében maradhasson.
Oroszország készen áll
"Igyekszünk kiutat találni a zsákutcából a NAÜ kormányzótanácsának március 6-i ülése előtt, amely elindíthatja Iránnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa általi felelősségre vonásához vezető folyamatot" - mondta Lavrov. Hozzátette, hogy tiszteletben kell tartani Teherán jogát a (dúsítást is magába foglaló) teljes nukleáris ciklushoz, amíg a NAÜ szakértői tisztázzák az atomprogramjával kapcsolatban korábban felmerült összes vitás kérdést.
Oroszország technikailag felkészült arra, hogy Irántól "átvegye az uránt, saját területén dúsítsa, s a kész nukleáris fűtőanyagot odaszállítsa. "Azután a fűtőelemeket újra visszavesszük, s így garantáljuk, hogy ne lehessen kivonni belőlük a plutóniumot" - magyarázta az orosz atomenergia-ügynökség vezetője. Ezzel orosz ellenőrzés alatt maradna a nukleáris technológia két legkényesebb szakasza, tette hozzá Szergej Kirijenko. Irán viszont a moszkvai média szerint azt akarja, hogy szakemberei korlátlanul bejuthassanak azokba az orosz nukleáris létesítményekbe, ahol az iráni uránt dúsítanák.
Az EU is próbálkozik
Nem hozott előrelépést az a megbeszélés, amelyet Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője folytatott hétfőn Brüsszelben Manusehr Mottaki iráni külügyminiszterrel országa nukleáris programjáról. Irán nem tárgyal tovább az Európai Uniót képviselő trojkával, Nagy-Britanniával, Németországgal és Franciaországgal, hanem csupán egyes európai országokkal, jelentette ki kedden teheráni sajtókonferenciáján Mottaki.
Az iráni diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy nem tekinti fontosnak a későbbi tárgyalásokat az EU-val, a hangsúlyt inkább az orosz földön való urániumdúsításra fekteti. Hozzátette, hogy az EU késznek mutatkozik elfogadni egy esetleges orosz-iráni megállapodást, ami Teherán számára azt jelenti, hogy a jövőben tárgyalhatna még az EU-val az orosz javaslat kiegészítéséről.
Jogosak-e a kételyek
Solana a másfél órás tanácskozás után elmondta, hogy az irániak álláspontja lényegében nem változott, nem álltak elő új javaslattal, márpedig nekik kellene jóval konstruktívabbaknak lenniük, "megteremteni a bizalmat" nukleáris programjuk ügyében. Solana egyben maga is úgy vélte, hogy jogosak a kételyek, vajon valóban csak polgári célokat szolgál-e az iráni atomprogram.
Mottaki elmondta, hogy iráni részről azt várták volna, hogy az EU tegyen új diplomáciai lépéseket a válság megoldására, Irán ugyanis készen áll egy kompromisszumos megoldásra. Azt állította, hogy az Európai Unió az atomprogramhoz való iráni jog megkérdőjelezésével egyfajta nukleáris apartheidet folytat, ami számukra nem elfogadható. A legtöbb megfigyelő azonban úgy látja, Irán a kompromisszum lehetőségének ismételgetésével csak időhúzásra játszik, s nem áll szándékában lemondani atomprogramjának azon elemeiről, amely a Nyugat szerint katonai célokat is szolgálnak.