Az ír igent után már csak a neheze van hátra
Ingott a szék
Tény, hogy egy újabb ír nem jelentősen hátráltatta volna az EU keleti bővítését, bár az unió másik 14 tagállama már ratifikálta a nizzai szerződést, amely a bővítéshez nélkülözhetetlen intézményi reformokat tartalmazza.
Írországban azonban az alkotmány írja elő, hogy népszavazást kell kiírni minden olyan döntésről, amely az ország szuverenitását befolyásolja. A tavalyi nemet követően egy újabb elutasítás valószínűleg a jelenlegi kormányfő, Bertie Ahern székébe került volna, emellett pedig a jelenleg 15 tagállamból álló unió 25 tagúra bővítése is jelentős késedelmet szenvedett volna. Nem így történt, többek között az anyagi korlátokat nem ismerő kampány köszönhetően.
Egy icipici akadály azonban még van
Az EU külügyminiszterei hétfőn találkoznak Luxemburgban, hogy megkezdjék az egyeztetéseket a közös agrárpolitikáról. A program, melynek lényege az amúgy jórészt versenyképtelen uniós mezőgazdaság támogatása, az EU 95 milliárd eurós költségvetésének mintegy felét teszi ki. Az állami újraelosztás keretében majd minden gazdálkodó kap valamilyen központi támogatást, a rendszer azonban működésképtelenné válik az új tagok felvételét követően.
A csatlakozó országokban a mezőgazdaságból élő népesség aránya ugyanis többszöröse az EU-átlagnak, és olyan országok belépésével, mint a 39 milliós Lengyelország, gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válik a rendszer. Ezért az uniós költségvetés legnagyobb nettó befizetője, Németország amellett érvel, hogy a támogatásokat a bővítés érdekében meg kell kurtítani, a franciák azonban túl korainak tartanák a lépést.
Anders Fogh Rasmussen az EU soros elnökitisztjét betöltő Dánia miniszterelnöke kijelentette, mindenképpen megegyezésre kell jutniuk a kérdésben. A bővítés nem késlekedhet, ezért "nem megyünk el Brüsszelből, amíg nem születik döntés".