Kormányfőváltás Izlandon
Halldór Ásgrímsson izlandi miniszterelnök hétfő estére összehívott sajtóértekezleten jelentette be, hogy lemond posztjáról és távozik a nagypolitikából pártjának a közelmúltbeli önkormányzati választásokon elszenvedett veresége miatt. A reykjavíki kormányszóvivő keddi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy nincs szükség új választások kiírására, Geir Hilmar Haarde jelenlegi külügyminiszter, a kormánykoalíció tagját alkotó Függetlenségi Párt vezetője lesz az új izlandi kormányfő. A kormányfőváltás nem módosítja a kormány politikáját, csupán "személyi változásokhoz" vezet, és már a következő napokban megindulhatnak a tárgyalások az új kormány megalakulásáról.
Az ellenzéki Baloldali-Zöld Párt és a Szövetség Párt a teljes kormány lemondását és előre hozott választások kiírását követeli arra hivatkozva, hogy a kormányzó Haladó Párton belüli hatalmi küzdelem miatt, a gyakori személyi változások miatt a kormány nem képes érdemben foglalkozni az ország égető problémáival. Izlandnak három éven belül már a harmadik miniszterelnöke és a harmadik külügyminisztere lesz, mutatott rá Ingibjorg Solrun Gisladottir, a Szövetség Párt elnöknője.
Az Ásgrímsson vezette Haladó Párt a május 27-én tartott helyhatósági választásokon Reykjavíkban mindössze egyetlen egy mandátumot nyert, és országos szinten a támogatottsága 12 százalékosra esett vissza az előző választásokon elért 23 százalékról. A pártelnök-kormányfő azt mondta, hogy személyes felelősséget vállal a vereségért. Az 58 éves politikus jelezte, hogy összehívja a párt tisztújító kongresszusát, amelyen a pártelnöki tisztségről is lemond. Hozzátette, hogy parlamenti mandátumát megtartja, de az új kormányban nem vállal tisztséget.
Ásgrímsson 2004-ben vette át a kormányzást, amikor a gazdaság fellendülőben volt az alumíniumkohászatba és az energiaiparba történt külföldi beruházásoknak és a pénzpiacok liberalizálásának köszönhetően. Az ország gazdasági-pénzügyi egyensúlyát azonban megingatta, hogy az utóbbi két év alatt igen felgyorsult a gazdasági növekedés üteme, a gazdasági túlfűtöttségtől való félelmek "eredményeként" meredeken zuhanni kezdett az izlandi korona árfolyama, jelentősen csökkentek a részvényárfolyamok, felpörgött az infláció, nagyon magasra emelkedtek a kamatok és felduzzadt a fizetési mérleg hiánya.