A térségben a Reuters szerint napok óta dolgoznak a földgyaluk, de a munkálatok "hivatalosan" azzal vették kezdetüket, hogy vasárnap Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter felkereste az építkezés színhelyét. Izrael Dzsenínt a terrorizmus melegágyának tartja, a hadsereg pedig reméli, hogy a kerítés felépítése után 80-90 százalékkal kevesebb merénylő tud majd behatolni izraeli területre.
Kilométerenként 1 millió dollár
A 110 kilométer hosszúra tervezett kerítés várhatóan fél év alatt készül el, felszerelik mozgásérzékelőkkel, őrtornyokkal erősítik meg, és árkokkal övezik. Az építési költségek kilométerenként 1 millió dollárt tesznek ki. A létesítmény Izraelt elválasztja majd a ciszjordániai Dzsenín, Túl-Karm és Kalkílija palesztin városoktól. Később Jeruzsálem köré is kerítést terveznek építeni.
Eliezer azt hangoztatta, hogy az építkezéssel új szakasz kezdődik az izraeli állampolgárok biztonságának szavatolásában, és a kerítés nem politikai határ. A megszállt területeken élő zsidó telepesek és az izraeli békemozgalom, a palesztinok és az izraeli arabok viszont határozottan ellenzik az építkezést.
Aggályok
A zsidó telepesek és izraeli jobboldali pártok ideológiai és biztonsági okokból utasítják el a kerítést. Attól tartanak, hogy az előrevetít egy majdani politikai határt, illetve Izrael az építkezéssel feladja a vallás által motivált igényét a nyugati partvidékre, mint a zsidók bibliai települési területére.
A palesztin vezetés is tart attól, hogy Izrael e lépésével mintegy előrevetíti a béketárgyalásokon kialakítandó határvonalat. Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló vasárnap azzal is vádolta Izraelt, hogy "kis kantonokra" szeretné felosztani a palesztin területeket, és a faji megkülönböztetésen alapuló hajdani dél-afrikainál is rosszabb, új apartheid-rendszert kíván életre hívni. A kerítés érzékenyen érintheti az Izraelbe hajnalonként beszökő, feketén dolgozó palesztin munkásokat is, a határ menti területek arab lakosai pedig mozgásszabadságukat is féltik.