Szilárda
0 °C
6 °C

Folytatódó tárgyalások az izraeli-palesztin békéről

2000.07.31. 14:52
A Camp David-i béketárgyalások vasárnap a tárgyalódelegációk találkozásával folytatódtak Jerikóban. Míg Arafat Európában és az arab országokban próbál támogatást szerezni ügyének, Barak két bizalmatlansági indítványnak néz elébe hétfőn. Az izraeli miniszterelnök esetleges bukása a békefolyamat lelassulásához, sőt teljes kudarcához is vezethet, ami újabb háborúba taszíthatja a Közel-Keletet.
A sikertelenül végződő Camp David-i izraeli-arab béketárgyalások után vasárnap Jerikóban találkoztak a tárgyalódelegációk, ahol mindkét fél a megbeszélések folytatását szorgalmazta. A palesztin béketárgyalókat azzal a megbízással küldték el a találkozóra, hogy szeptember 13-ig, a palesztin állam kikiáltásának időpontjáig végleges státusmegegyezést kell kidolgozni.

A jerikói tárgyalások célja a már korábban aláírt elvi megegyezések átültetése a gyakorlatba. A legfontosabb ezek közül a Ciszjordániában állomásozó izraeli csapatok visszavonása, további területek visszaadása a palesztinoknak, illetve palesztin foglyok szabadon bocsátása. A vasárnapi tárgyalásokon egy szó sem esett a Camp David-i kudarcot okozó Jeruzsálemről. Mint ismeretes, a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék függetlenné váló államuk fővárosának, az izraeli partner szerint a szent város oszthatatlan.

Bill Clinton
Fontolgatja azt, hogy a Tel Aviv-i amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe költözteti
Amerikai nagykövetség Jeruzsálemben?

Jeruzsálem ügyében pénteken született egy érdekes kijelentés: Clinton elnök az izraeli televíziónak adott interjúban elmondta, hogy fontolgatja azt, hogy a Tel Aviv-i amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe költözteti. Ezzel a zsidók város feletti jogosultságát ismerné el. A palesztinok felháborodással fogadták ezt a hírt.

Arafat nem annyira biztos szeptember 13-ában

A vasárnapi tárgyalások befejeztével Jasszer Arafat Szaúd-Arábiában folytatta nemzetközi körútját, ahol Fahd király teljes támogatásáról biztosította a palesztin vezetőt. Szombaton Arafat Franciaországban tartózkodott, annak jeléül, hogy határozottabb európai közbelépést szeretne a béketárgyalásokban. A palesztin vezető így szeretné ellensúlyozni Amerika ,,Izrael-párti" viselkedését.

Elemzők szerint Arafat Franciaországban tett kijelentései alapján elképzelhető, hogy nem szeptember 13-a lesz a palesztin állam kikiáltásának napja. ,,Normális körülmények között a határidő szeptemberben van, néhány hét múlva. Megfontoljuk az alkalmas időpontot a függetlenség kikiáltására. Minden barátunk tanácsát figyelembe vesszük." - nyilatkozta az arab vezető. Mint ismeretes, Izrael és az Egyesült Államok korábban igen hevesen kritizálta a palesztinokat abbéli döntésükben, hogy államuk kikiáltását szeptember 13-ára tűzték ki, ,,egyoldalú határidőt" szabva ezzel a béketárgyalásoknak. Izrael arra figyelmeztetett, hogy ha békeegyezmény nélkül váltja be Arafat fenyegetését, akkor annektálni fogja a palesztin területek egy részét.

Barak izraeli miniszterelnök
Otthoni helyzete egyre labilisabb
Barak bizalmatlansági indítványok előtt

Barak izraeli miniszterelnök otthoni helyzete eközben egyre labilisabb. A Camp David-i béketárgyalásokra úgy utazott el, hogy koalíciója a parlamentben kisebbségbe került, mert három vallásos párt megvonta támogatását békepolitikája miatt. Most hétfőn két bizalmatlansági szavazást kell kormányának átvészelnie.

A békefolyamat alakulása szempontjából is fontos bizalmatlansági indítvány azt hivatott eldönteni, hogy Barak továbbra is miniszterelnök maradjon-e, vagy új választásokat írjanak ki. Barak folytatná az izraeli-palesztin tárgyalásokat, míg az új választások megvárakoztatnák a békefolyamatot. Minden késleltetés, a szeptember 13-i határidő miatt, a konfliktus elmérgesedéséhez, esetleg újabb fegyveres összetűzésekhez vezethetne.

Pártpolitikai manőverezés, Barak sorsa

Dávid Lévi külügyminiszter, aki szintén túlzónak találja Barak palesztinoknak tett engedményeit, megpróbálta a kormány stabilitását lemondásával veszélyeztetni. Miután azonban felkérte Barakot, kössön szövetséget a jobboldali Likud párttal, és alkosson össznemzeti kormányt, lemondási szándékát csütörtökig elhalasztotta. A Likud azzal vádolja Barakot, hogy Izrael biztonságát kockáztatta a palesztinoknak tett túl sok engedménnyel, és a párt elnökének, Ariel Sáronnak rádiónyilatkozata szerint nem hajlandó Barak kormányában szerepet vállalni. Egyes elemzők szerint Barak kész politikai alkuba bocsátkozni a Likuddal, Lévi szerint Barak hajlandó ,,minden erőfeszítésre", a párt követeléseinek teljesítésére. Mások azonban úgy látják, Barak baloldali koalícióját próbálja majd inkább újjáéleszteni, mert kicsi az esélye annak, hogy a palesztinoknak tett békeajánlatát el tudná fogadtatni Izrael jobboldali pártjaival. Dávid Lévi egyébként már két miniszterelnök bukását is előidézte: elemzők szerint Benjamin Netanyahu miniszterelnökségének vége Lévi lemondásával kezdődött. Nyolc évvel ezelőtt, ugyancsak külügyminiszterként, Lévi meghatározó szerepet játszott Jitzak Samír kormányának megbuktatásában is.

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft