Belgrádi javaslat a rendezésre

A jugoszláv és a szerb kormány a tervezet szerint felszólítja az albánokat, hogy vessenek véget minden terrorista cselekménynek, mielőbb határozzák meg tárgyalóküldöttségük összetételét szerb féllel folytatandó tárgyalásokban. A koszovói albánok vezetését Belgrád arról is tájékoztatta, hogy a katonaság és a rendőrség a tárgyalások befejezéséig a jelenlegi állásaiban marad, s támadást csak akkor hajt végre, ha önmagát vagy a polgárokat, a lakott településeket vagy az útvonalakat kell megvédenie - jelentette a B92 rádió.

Ügyelnek a jogokra

A felszólításban, melynek szövegét a SRNA hírügynökség tette közzé, a szövetségi és a köztársasági kormány készséget vállalt arra, hogy az albán lakosságot integrálja Szerbia politikai, állami és társadalmi rendszerébe, tiszteletben tartva az albán közösség emberi és kisebbségi jogait. Emellett Belgrád a térségre számára külön kidolgozott, gazdasági és szociális fejlesztési terv révén - szorgalmazza a dél-szerbiai térségben a fejlődőképes többnemzetiségű és többvallású közösség kialakítását.

A dél-szerbiai térségből csak azt követően vonja vissza Belgrád az oda telepített katonai és belügyi erőket, miután a szélsőséges albán félkatonai alakulatokat feloszlatták, s azok az albán szélsőségesek, akik nem követtek el bizonyíhatóan bűncselekményt, amnesztiában részesülnének.

Belgrád felszámolná a biztonsági övezetet

A brüsszeli látogatáson lévő Nebojsa Csovics a belgrádi Blic című napilapnak adott nyilatkozatában közölte, a belgrádi rendezési terv részleteiről tájékoztatni fogja a NATO illetékeseit, egyúttal - tolmácsolva a Belgrád óhaját - kérni fogja a Koszovót Szerbiával elválasztó biztonsági övezet felszámolását. Csovics hozzátette azonban, ismert előtte az Észak-atlanti Szervezet bürokráciája, ezért az öt kilométeres biztonsági sáv felszámolása történhetne akár fokozatosan, de mindeközben szavatolva azt, hogy egyik oldalon sem történnek provokációk.

A NATO csütörtökön üdvözölte a dél-szerbiai válság rendezésére előterjesztett Covic-tervet, és felhívta a kisebbségi albán népességet, hogy ragadja meg az alkalmat a problémák békés rendezésére.

George Robertson NATO-főtitkár és Nebojsa Csovics egyaránt történelmi jelentőségűnek értékelte a találkozót. Lord Robertson a múlttal való szakításnak nevezte a jugoszláv rendezési tervet, amely ugyan felvet számos kérdést, de a NATO építő jellegű és biztató alapnak tekinti, a Presevo-völgyben élő albán kisebbséget pedig arra buzdítja, hogy lépjen párbeszédre a jugoszláv kormánnyal a kiegyensúlyozott és tartós politikai megoldás érdekében.

Robertson azt üzente

Azt viszont már csak Belgrádnak üzente, hogy addig is, amíg a párbeszéd megindul, tegyen haladéktalanul bizalomerősítő lépéseket az albán kisebbség felé, például annak a katonai egységnek - a pristinai hadtestnek - a kivonásával, amely három éve a véres etnikai tisztogatást végezte ott. Sürgette az albánok azonnali bevonását a helyi közigazgatásba, a politikai és szociális szervezetekbe és a rendőrségbe, amire a jugoszláv államférfiak szerinte készséget mutattak.

Robertson szerint a NATO kész megfontolni a biztonsági övezet módosítását, de nem hamarkodja el a dolgot, nehogy újabb légüres tér keletkezzék, és ebből kiújuljanak az összecsapások. Covic hozzátette, hogy Jugoszlávia nyitott mások javaslatai előtt is, ezért ismerteti rendezési tervét az Európai Unióval és az EBESZ-szel is.

Az albán politikusok hallgatnak, a fegyverek nem

A koszovói albánok részéről mindeddig nem érkezett semmiféle reagálás a belgrádi rendezési tervre, de az albán politikusok korábbi megnyilatkozásai alapján belgrádi megfigyelők úgy vélik, albán részről sok pont szinte a teljesíthetetlenség határán van - főként, ami a szélsőségesek feloszlatását illeti.

Éppen e csoporthoz tartozó alakulatok léptek akcióba szerda éjjel a dél-szerbiai Bujanovac körzetében, s mint ahogy a Tanjug hírügynökség jelenti: a szerb belügyi erőkre állásaira több ízben is tüzet nyitottak.

Mi legyen Miloseviccsel?

Zoran Djindjics szerb kormányfő csütörtöki, londoni nyilatkozatában amellett foglalt állást, hogy egy esetleges Szlobodan Milosevics elleni pert Belgrádban és nem Hágában kell lefolytatni. Az Európai Parlament délkelet-európai ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője, Doris Pack a zágrábi Vijesnik adott nyilatkozatában viszont úgy vélekedett: Milosevicset először Belgrádban kell bíróság elé állítani, de azt követően ki kell adni a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Pack úgy vélte: a volt elnököt nem csak a boszniai és horvátországi bűntettek miatt kell bíróság elé citálni, hanem amiatt is, amit saját nép ellen követett el.

Del Ponte Montenegróban

Megérkezett Montenegróba Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, aki a tengerparti Budvában Filip Vojanovics kormányfővel tárgyalt, majd ezt követően Podgoricába indult, hogy ott az ország elnökével, Milo Djukanoviccsal folytasson megbeszéléseket. Del Ponte és a kisebbik jugoszláv tagköztársaság államfője már több ízben találkozott egymással, s eddigi megbeszéléseik során Djukanovics együttműködési szándékáról biztosította őt. Ezúttal sem lesz másként.