Nem ment könnyen. Sem a kormányalakítás, sem pedig az érdekérvényesítés. Az előbbi főként a montenegrói kormánypárt szeptemberi választási bojkottja nyomán kialakult visszás helyzet miatt, minthogy az a montenegrói Szocialista Néppárt adta az új jugoszláv kormányfőt - Zoran Zsizsicset - aki az előzővel, Momir Bulatoviccsal egyetemben elkötelezett végrehajtója
volt Szlobodan Milosevics jugoszláv exelnök politikájának. A valamit valamiért elvet érvényesíteni próbáló Zsizsicset több ízben próbálták jobb belátásra bírni, nem kell a Nagy Testvér(pártot) bevonni a kormányalakítási porcedúrába. A végén sikerült rábírni, így a szerbiai szocialisták bársonyszék nélkül maradtak.
Podgorica ellenáll
|
Zoran Zizic
|
Zsizsics programbeszédében Montenegró és Szerbia közti viszony normalizálódását, gazdasági és társadalmi reformok folytatását nevezte meg, mint elsődleges céljainak egyikét. Ami rendjén is van, csak igen előremutató, hogy a montenegrói elnök tanácsadója,egy nappal később
avval rukkolt elő, hogy Podgorica ( a hivatalos) nem tekinti önmagára nézve kötelező érvényűnek a szövetségi kormány által majdan meghozandó törvényeket.
Függetlenségi tényezők
A régi szembenállást csak elmérgesíti, hogy a montegrói kormánypártok jövő év júniusáig meg akarják tartani a köztársaság függetlenségéről szóló referendumot, amelyet éppen Zoran Zsizsics (ott ellenzékben lévő) pártjának alelnöke, Predrag Bulatovics is támogat. Persze Belgrádban, a DOS vezetői is tisztában vannak avval, hogy az új szövetségi kormány nem képvisel igazán
nagy hatalmat. Kirakatkormány, mely kísérletet tesz arra, hogy összeegyeztesse mindazt, amit a két köztársaság vezetése külön-külön, a saját érdekeinek megfelelően elhatároz. S amennyiben az elszakadás hívei diadalmasoknak Montenegróban, mindkét oldal hívei kénytelenek lesznek mindkét tábor számára megfelelő szövetségi államformában megegyezni.
A kulcstárcák őrzői
Ám ebben a pillanatban elégedetten dőlhetnek hátra a DOS jeles vezetői, a kulcsfontosságú minisztériumok közül az igazságügyi, a külügyi, a belügyi miniszteri székekben politikustársuk ül. A védelmi tárca élén viszont nem. Ez csak az egyik gond. A szövetségi hadsereg és a szerb
állambiztonsági szolgálat (DB) vezetésével - főként Nebojsa Pavkovics vezérkari főnök
és Radomir Markovics szerb állambiztonsági vezető esetleges menesztését mind többen szeretnék a DOS-on belül is.
Állam, biztonság
|
Vojiszlav Kostunica
|
Vojiszlav Kostunica viszont nem követeli a katonai és a rendőri vezetők távozását. A jugoszláv államfő szerint ez ártana az állam érdekeinek: megingatná ezeket az intézményeket és veszélybe sodorná a megkezdett demokratikus változásokat. Mindenesetre Kostunica jugoszláv elnökként
nem bír közvetlen befolyással azokra a köztársasági szervekre, amelyek a DB-t felügyelik. És az is igaz, hogy Markovics leváltása nem szerepelt a köztársasági ideiglenes kormány létrehozásáról kötött októberi egyezményben. Viszont Zoran Djindjics DOS-vezérnek abban van igaza, hogy a DB volt Milosevics hatalmának egyik pillére, és a szolgálat körüli bizonytalanság lassíthatja a demokratikus folyamatot.
Idő, van?
A DOS-on belüli nézeteltéréseknek nevezett feszültségek sem tesznek jót a szövetségi kormánynak, amelyre csöppet sem vár felhőtlen boldogság. Kitűzött céljaikat - mint például: felzárkózás az európai normákhoz - csak olyan jogi, közgazdasági reformok árán valósíthatják meg, amelyek akár több kormányt is elfogyaszthatnak.
Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!