A jelöltek
(jelenlegi elnök, Szerb Szocialista Párt, SPS)
A családban sok az öngyilkos
Diplomáját a belgrádi jogi egyetemen szerezte 1964-ben. Karrierje folyamatosan ível felfelé először tanácsadóként dolgozik a fővárosi tanács mezőgazdasági osztályán. Horvátországban tiszti iskolában tanul és a Jugoszláv Néphadsereg tartalékos parancsnokaként szerel le. Később több nagy jugoszláv vállalatban is jelentős pozícióhoz jut. A ,,Technogas" főigazgatója és a Belgrád Bank elnöke tíz évig. Ez akkor Jugoszlávia legnagyobb bankja. Ez idő alatt legalább hatvanszor jár az Egyesült Államokban, legtöbbször New Yorkban.
1982-től kapcsolódik be aktívan a politikai életbe. Először a Kommunista Szövetség Szerbiai Központjának elnökségi tanácsába választják be, majd 1984-ben a Belgrádi Kommunista Szövetség elnöke és a Központi Kommunista Szövetség elnökségi tagja. 1986-ban a Szerbiai Kommunista Szövetség elnöke lesz. 1987-ben tart először beszédet Koszovóban, és utána hozzá lát saját frakciójának szervezéséhez a Kommunista Párton belül. A híres rigómezei beszédét 2 millió ember előtt mondja el a történelmi csata az évfordulóján. Ekkor említi először lehetséges megoldásként a konfliktusok fegyveres megoldását.
1990-ben a Szerb Szocialista Párt alapító kongresszusán elnöknek választják. Az első decemberi többpárti választásokon a 250 mandátumból 190 helyet szereznek, és Szlobodán Milosevics lesz a Szerb Szövetségi Köztársaság elnöke. Az elnöksége alatti első tömegtüntetésen rögtön tankokat vet be Belgrád utcáin, többen meghalnak, március kilencedike fogalommá válik Szerbiában. Az 1992-es választásokon ismét elnökké választják, de ettől kezdve nevét inkább a jugoszláv háború kapcsán emlegetik.
1997-ben a megmaradt Kis-Jugoszlávia elnöke lesz, egyre diktatórikusabb módszerekkel kormányoz az országban. A választások teljes érdektelenségbe fulladnak a sorozatosan elkövetett csalások miatt. 1999-ben a Nemzetközi Bíróság elfogatási parancsot ad ki a jugoszláv elnök ellen, és most már Európa első számú közellenségének számít.
Szlobodán lánya egy rádióállomás, a ,,Kosava Radio" tulajdonosa, és nem hivatalos információk szerint pedig a Free Shopok jelentős részét fia tartja a kezében. Híres még a Pozsareváci ,,Madona" disco, amely az egyik legnagyobb szórakozóhely Szerbiában, amely szintén Márkó tulajdonában van. Milosevics egyike a legjelentősebb személyeknek a Balkánon, aki többek között a tíz éves krízis egyik kiváltója. Igazi ,,játékos", a hanyatlás ellenére még most is kezében tartja a hatalom összes szükséges eszközét.
A Társadalomtudományi Intézet és a Filozófiai Intézet munkatársa, később igazgatója lett. Főleg alkotmányjoggal, politológiával és politikai filozófiával foglalkozott. Több ismert jogi és filozófiai lapban publikálta tanulmányait, így művei jelentek meg az Archív és a Theória című lapokban.
Egyike azon kevés politikusoknak, akik sohasem voltak tagjai a Kommunista Szövetségnek. Annak ellenére, hogy a favoritok közt tartják számon, sokak szerint a nemzeti kérdésekben nem képviseli a demokratikus, toleráns gondolkodásmódot.
Az 1993-as és 1997-es tagköztársasági választásokon mindkétszer a szerb parlament alelnökévé választották, és ezt a tisztet a mai napig betölti. 1996-ban a százezres tömeggel együtt tüntetett Belgrádban a választási csalások ellen.
1999-ben megválasztják Belgrád főpolgármesterének, ekkor a korábbi demokratikus ellenzék jelöltjét buktatja meg. Két kiskorú gyermeke van, felesége szociológiát tanít Belgrádban.
Szüleit korán elvesztette, és sokak szerint a szomorúság azóta is az arcára van írva. Azon politikusok egyike, aki a legkevesebbet mosolyog - állítja az egyik belgrádi napilap. Tanulmányait a szülőhelyén végezte, később a belgrádi jogi egyetemen kezdi el tanulmányait, de megélhetési gondjai miatt félbeszakította azokat.
A kragujeváci temetkezési vállalat vezetőjeként dolgozott, később az építőiparban tevékenykedik. Részt vesz a Belgrád-Bár vasútvonal építésében. Később a kragujeváci December 22 nevű cég kutatási részlegét vezette.
1992-ben amikor a Jugoszláviában kiszélesednek a háborús események, fegyvert ragad, és egy évig harcol Szlavóniában, később csetnik vajdaként hagy fel a harccal. Az 1994-es és 95-ös években kezdi el az aktív politizálást. Több könyvet is ír, melyekben a hatalmon lévő szocialistákat bírálja.
,,A 1990-es választásokon Milosevicsre szavaztam, de hibáztam" - jelentette ki a politikus. Egyike a Szerb Radikális Oldal alapítójának, de hamar átadja helyét Vojislav Seseljnek. Amíg Seselj börtönben van, ő a pártelnök, egyébként pedig a párt második embere. Többször is felkéri a Djidjics vezette Demokratikus Szövetség, hogy lépjen be szervezetükbe, de ő ezt visszautasítja. Nem csoda, hogy szükségük volt rá, hiszen Tomislav Nikolity túl karizmatikus ember, sokak szerint még Seseljnél is nagyobb Seselj. Maga Seselj is dicséri, elismeri különleges adottságait.
Nős, két gyermeke van, és a bulvárlapok szerint igazi szerb családapa. Jelenleg miniszterelnök-helyettes.