Megváltozott perspektívák előtt a jugoszláv gazdaság
További Jugó cikkek
Négymilliárd euró kell a felépítéshez
Kostunica és Putyin gazdasági kérdésekről tárgyaltak Moszkvában |
Kereskedelmi kedvezmények, segélyek
Az Európai Bizottság a héten eltörölte a Jugoszláviából származó ipari és mezőgazdasági termékek 95 százalékának a vámját, így lehetővé vált a szabad kivitel és kereskedelem az Európai Uniót alkotó tagországok piacaira.
Robert Hauser, a Világélelmezési Program missziójának vezetője szerint az Európai Unió kész már novembertől egy egész sor konkrét tervvel támogatni Szerbiát. Az EU-program minimum 680 ezer, maximum 1,2 millió embert érint: a nyugdíjasokat, a kórházakat, a gyermekeket és a szociálisan hátrányos helyzetűeket. Az EU ugyanakkor étolajat és cukrot is biztosítana Szerbia lakosságának, egy másik egyik EU-terv pedig az oroszországi gázbehozatalára vonatkozik.
Áramhiány
A jugoszláv kormány a teljes lakosságot érintő áramhiányt tartja a legsúlyosabb gondnak. Bulgária, Románia, Magyarország kész áramot eladni Jugoszláviának, ám a szerb villamosenergia-ágazatnak nincs miből kifizetnie azt. A közelgő télre való tekintettel a hatóságok katasztrófától tartanak.
Vojislav Kostunica jugoszláv államfő első moszkvai hivatalos látogatása alkalmával többnyire gazdasági kérdésekről tárgyalt Putyin elnökkel. Kostunica kedvezményes orosz gázt szeretett volna kapni, erre vonatkozó megállapodás született is októberi tárgyalásain.
Megváltozott perspektívák
"Az október 5-ei politikai változások óta alapvetően a perspektívák változtak meg, megcsillant Jugoszlávia gazdasági integrálódásának lehetősége" - nyilatkozta az Indexnek Pallos András, a magyar kereskedelmi szolgálat belgrádi irodájának vezetője. A különböző nemzetközi szervezeti tagságok kedvező körülményeket teremthetnek a gazdasági stabilitás kialakítására, Jugoszláviának rövid távon erre kell törekednie. Fontos lenne Jugoszlávia számára, hogy a környező országokkal minél hamarabb kereskedelmi és vámkedvezményekről szóló szerződéseket kötne.
"A körülmények lényegében nem változtak" - véli a gazdasági szakértő. "A gazdaság romjaiban hever, kimerült és működésképtelen, a bankrendszer sem életképes, a dinár távol áll a konvertibilitástól. A jugoszláv gazdaságra a vásárlóerő és a forgótőke hiánya a jellemző.
Pallos szerint a gazdasági váltás három dimenzióban valósulhat meg: az első szakaszban a külföldi segélyekre lenne szükség a téli túléléshez, a dinár árfolyamának stabilizálásához. A második fázisban külföldi hitelekhez kell folyamodni, ehhez azonban a 10-14 milliárd dolláros adósságból törleszteni kellene valamit, privatizációból lehet bevételekhez jutni, aminek megvalósulása érdekében a létező törvényeket kiegészíteni és alkalmazni kell. A harmadik szakaszban valósulna meg a működő tőke bevonása.
Nem kell illúziókat táplálni arról, hogy magyar cégek építik újjá az országot
Pallos András tájékoztatása szerint az 1999-es NATO-bombázások következtében tönkrement infrastruktúrát részben helyreállították. Szerinte az Európai Unió Jugoszlávia újjáépítésében nyújtott támogatás mértékéről és a magyar bekapcsolódási lehetőségekről az előbbi évek balkáni tapasztalatai alapján nem kell illúziókat táplálni.
Magyarország 1992-1995 között közel 20-30 millió dollár értékben exportált Jugoszláviába gyógyszert és élelmiszert, a kereskedelmi embargó feloldása után évenként 100 millió dollárt jóval meghaladó értékű árut vitt ki a szomszédos országba. Pallos András tájékoztatása szerint a gyakorlatban az előrefizetéses készpénzes ügyletek lebonyolítására kerül sor. A vásárlóerő hiánya, a jugoszláviai importengedélyezési rendelkezések miatt a magyar export volumenének jelentős növekedésére rövid távon kevés a remény.