Milosevics nyomában

A belgrádi ügyészség szerdán vizsgálatot kezdeményezett Szlobodan Milosevics állítólagos pénzügyi visszaélése ügyében. A független szerbiai sajtó és belgrádi megfigyelők szinte egybehangzóan azt állítják ugyanis, hogy a tíz évig elnökösködő Milosevics tavaly szeptember végén közel kétszáz kilogramm aranyat juttatott ki külföldre.

Aranyos elnök

Nyomozást rendelt el a belgrádi ügyészség Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ellen

Akkori jelentések szerint a szövetségi választásokat megelőzően több katonai gép szállt fel egy Belgrádhoz közeli katonai reptérről, s nem lehetett tudni, vajh' Milosevics van-e a repülőgépen, avagy egy számára nagyon kedves személy, illetve tárgy. A jugoszláv nemzeti légitársaság - JAT - egyik névtelenül nyilatkozó illetékese közölte, nem csak a batajnicai repülőteret, hanem a polgári légikikötőket, és persze repülőket is igénybe vett a Milosevics család, amikor értékeit akarta biztonságosan külföldre juttatni.

Aranyos elnök

A rendőrségnek ezúttal és egyelőre csak azt kell kiderítenie, hogy igazak-e azok a vádak, amelyek szerint Milosevics tavaly szeptember 21. és november 2. között 173 kilogramm aranyat juttatott - adott - el Svájcba, s ennek ellenértékét svájci és görögországi vállalatok számlájára utalták át. A volt jugoszláv elnöknek mindkét országban volt számlája. Az alpesi államban mindegyiket rendre be is fagyasztották.

Bernben szerdán megerősítették, hogy szeptember vége és november eleje között 173 kilogramm aranyat szállítottak a Jugoszláviából Svájcba, és az ügyet éppen most vizsgálják. Az arany, amelynek értékét 1,8 millió svájci frankban (1,1 millió amerikai dollárban) határozták meg, rudakban érkezett a zürichi repülőtérre négy küldeményben, szeptember 21. és november 2. között - mondta Roger Gauderon, a berni vámhivatal vezérigazgatója az ATS svájci hírügynökségnek.

Alan Kocher, a svájci gazdasági államtitkárság (Seco) szóvivője a francia hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az aranyszállítmány ügyében már január óta vizsgálódnak. Elsősorban arra keresnek választ, hogy a tranzakció nem sértette-e meg a Jugoszlávia elleni intézkedésekről szóló rendelkezést, amely 1999 júniusa és 2000. október 9. között volt érvényben. Nemesfém eladásából származó összeg átutalása egy jugoszláv állami vállalat számlájára abban az időszakban törvénybe ütközött.

A Seco pontosabban azt igyekszik megállapítani, hogy kijátszották-e az embargót, és hogy a ciprusi és görögországi székhelyű külkereskedelmi cégek mögött, amelyekhez az ügyletből származó pénz befolyt, nem a volt jugoszláv hatóságok rejtőznek-e.

"Görögország esetében már sikerült tisztázni, hogy nem erről van szó. Ami Ciprust illeti, az ellenőrzés még folyamatban van" - közölte Kocher. Az illetékes nem akarta felfedni a vállalatok nevét, és emlékeztetett arra, hogy az export- vagy az importtevékenység önmagában még nem törvénytelen.

A szerb igazságügyi miniszter, Vladan Batics szerdai sajtótájékoztatóján azonban igyekezett némileg lehűteni a kedélyeket, mondván: bűnösségről csak azt követően lehet beszélni, ha már megszületett a bírósági ítélet.

Tíz nap múlva Milosevics bilincsben?

A volt jugoszláv elnököt azonban nemcsak az arany kicsempészése miatt fogják majd vádba. A Beta úgy értesült, hogy az új kormányzat március tizedikét tekinti a végső határidőnek Milosevics őrizetbe vételére. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) egyik politikusa a Beta hírügynökségnek elmondta, személyek eltűntetése és meggyilkolása miatt is felelnie kell Milosevicsnek, aki ellen a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök elvkövetése miatt három éve nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. Ennek Belgrádban mindeddig nem kívántak érvényt szerezni, s ahogy megfigyelők állítják, sokkal inkább "házon belül" akarják lebonyolítani a volt elnök megbüntetését.

A polgárok büntetnének

Az "Argument" társadalomkutató intézet adatai szerint változott a lakosság véleménye Milosevics felelősségre vonásáról. Legutóbbi felmérésük szerint a megkérdezettek hatvan százaléka támogatja az ex-elnök bíróság elé állítását, míg 16 százalékuk ellenzi felelősségre vonását. A Blic napilap megrendelésére készült felmérés szerint a polgárok 50 százaléka úgy vélte, Milosevicsnek önként kellene feladnia magát a hágai ítélőszéknek.

A közhangulat változása irányt mutathat az új jugoszláv vezetésnek. A Miloseviccsel mindeddig kesztyűs kézzel bánó Vojiszlav Kostunica - aki nem kommentálta az elődje elleni nyomozást - ezt követően bátrabban nyújthat kezet a hágai főügyésznek, aki belgrádi látogatása során sok mindent tapasztalhatott, csak együttműködési szándékot nem.

A Milosevics elleni vádemelés előkészítéseként is értékelhető a szerb Állambiztonsági Szolgálat volt vezetőjének letartóztatása. Rade Markovicsot - Milosevics fő titkosszolgáját - Vuk Draskovic 1999-es közúti balesete kapcsán többszörös gyilkossággal gyanúsítják. Markovics azonban egyelőre mélyen hallgat, ami azt jelentheti: az ellenzéki pártvezér elleni merénylet valódi megrendelőjének kilétét nemigen akarja elárulni.