Önként ment dalolni

A boszniai szerbek volt elnöke, Biljana Plavsics az első olyan magas rangú délszláv politikus, aki önként járult a hágai Nemzetközi Törvényszék elé, nem kis megdöbbenésre. Mindeddig ugyanis nem lehetett tudni, hogy a hágai ítélőszék letartóztatási parancsot adott ki ellene, de Momcsilo Krajisnik volt parlamenti elnökkel szemben ő a ,,járatlan" utat választotta, azaz nem várta meg, hogy letartóztassák, hanem önként ment a holland bírák elé, hogy feleljen az ellene felhozott vádakra, amelyek között háborús és emberiség elleni bűncselekmények szerepelnek.

Biljana Plavsics igen érdekes szereplője volt a boszniai szerb politikai életnek. A szintén háborús bűnök miatt - de Plavsiccsal ellentétben, a törvényszék nyilvános listáján - körözött Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök hű politikai segítőtársa volt, ám az 1995-ös, a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés idején már ,,inkább nélküle, mint a vele" elvet követve, igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni a Nyugattal, illetve annak helyi képviselőivel. Hogy ez mennyire sikerült, azt igazolja Albright keddi kijelentése, miszerint az amerikai külügyminiszter dícsérte Plavsics "bátorságát".

Plavsics azért soha nem volt ártatlan bárány

Biljana Plavsics, volt boszniai szerb elnök

A keményvonalas, nacionalista Plavsicsról azonban ezt követően sem szűntek meg azok a híresztelések, amelyek szerint a boszniai öldöklés során nem volt egy ártatlan bárány, aki Radovan Karadzsics árnyékában sínylődve, kényszerből vette volna ki a részét a politikai döntéshozatalból. Például a boszniai öldöklés idején Plavsics, a bihácsi muzulmán enklávénél rezzenéstelen tekintettel nézte végig, hogy miként öldökölnek a ,,Tigrisek", Zseljko Razsnjatovics, alias Arkan kapitány szerb szabadcsapatosai, majd amikor azok befejezték - egy ENSZ-megfigyelő beszámolója szerint - odalépett, és átölelte Arkant, aki alig egy évvel korábban még Plavsics testőrségének vezetője volt.

A nyugati diplomaták mindenesetre Plavsicsban vélték megtalálni azt a személyt, akivel ha nem is kiegyezni, de már normálisabb módon egyezkedni lehetett, ami - akkoriban - nem kis dolog volt a Balkánon. Szintén ,,érdemei" közt említhető, hogy az ő neveltje Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) későbbi vezetője, akivel Washington és Brüsszel képviselői szinte emberi módon tudtak tárgyalni.

Krajisnik meg a többiek

Szintén Hágában van már Plavsics egykori harcostársa, majd politikai ellenfele, Momcsilo Krajisnik, a volt parlamenti elnök, aki - legalábbis a visszaemlékezések szerint - sokkalta jobb viszonyt ápolt Radovan Karadzsiccsal és annak hadseregparancsnokával, Ratko Mladiccsal. E két, igazán nagy hal érdekli mindenekelőtt a hágai ítészeket, de Krajisnik és Plavsics sem érdektelen számukra, mutatja ezt az ellene felhozott vádak komolysága is. A 70 éves Plavsics ellen a törvényszék ugyanis népirtás, háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt emelt vádat - vagyis éppen olyan okok miatt, mint a team többi tagja ellen.

Ügyek és ügyködések

Carla del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze szeretné, ha Krajisnik és Plavsics ügyét együtt, közös per keretében tárgyalnák. Hágába érkezése után Plavsics találkozott Carla del Pontéval, majd a volt boszniai szerb elnököt a törvényszék scheveningeni fogdájába szállították. Azt persze nem tudni, hogy del Ponte és Plavsics találkozása során született-e valamiféle vádalku, de azt szinte biztosra vehető, hogy az igazán nagy hal, Szlobodan Milosevics neve ha most nem, a későbbiek folyamán szóba fog kerülni, hiszen Karadzsics és Mladics mellett Plavsics tudhat legtöbbet a volt jugoszláv elnök viselt dolgairól. Aki körül szintén szorul a hurok - minthogy immár hazájában sem egységes az az álláspont, miszerint nem kell felelősségre vonni Milosevicset.