címlapon
Topcorn: a Bosszúállók 5 legnagyobb kérdése
Önként ment dalolni
A boszniai szerbek volt elnöke, Biljana Plavsics az első olyan magas rangú délszláv politikus, aki önként járult a hágai Nemzetközi Törvényszék elé, nem kis megdöbbenésre. Mindeddig ugyanis nem lehetett tudni, hogy a hágai ítélőszék letartóztatási parancsot adott ki ellene, de Momcsilo Krajisnik volt parlamenti elnökkel szemben ő a ,,járatlan" utat választotta, azaz nem várta meg, hogy letartóztassák, hanem önként ment a holland bírák elé, hogy feleljen az ellene felhozott vádakra, amelyek között háborús és emberiség elleni bűncselekmények szerepelnek.
Biljana Plavsics igen érdekes szereplője volt a boszniai szerb politikai életnek. A szintén háborús bűnök miatt - de Plavsiccsal ellentétben, a törvényszék nyilvános listáján - körözött Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök hű politikai segítőtársa volt, ám az 1995-ös, a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés idején már ,,inkább nélküle, mint a vele" elvet követve, igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni a Nyugattal, illetve annak helyi képviselőivel. Hogy ez mennyire sikerült, azt igazolja Albright keddi kijelentése, miszerint az amerikai külügyminiszter dícsérte Plavsics "bátorságát".
A keményvonalas, nacionalista Plavsicsról azonban ezt követően sem szűntek meg azok a híresztelések, amelyek szerint a boszniai öldöklés során nem volt egy ártatlan bárány, aki Radovan Karadzsics árnyékában sínylődve, kényszerből vette volna ki a részét a politikai döntéshozatalból. Például a boszniai öldöklés idején Plavsics, a bihácsi muzulmán enklávénél rezzenéstelen tekintettel nézte végig, hogy miként öldökölnek a ,,Tigrisek", Zseljko Razsnjatovics, alias Arkan kapitány szerb szabadcsapatosai, majd amikor azok befejezték - egy ENSZ-megfigyelő beszámolója szerint - odalépett, és átölelte Arkant, aki alig egy évvel korábban még Plavsics testőrségének vezetője volt.
Plavsics azért soha nem volt ártatlan bárány
|
| Biljana Plavsics, volt boszniai szerb elnök |
A nyugati diplomaták mindenesetre Plavsicsban vélték megtalálni azt a személyt, akivel ha nem is kiegyezni, de már normálisabb módon egyezkedni lehetett, ami - akkoriban - nem kis dolog volt a Balkánon. Szintén ,,érdemei" közt említhető, hogy az ő neveltje Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) későbbi vezetője, akivel Washington és Brüsszel képviselői szinte emberi módon tudtak tárgyalni.
Krajisnik meg a többiek
Szintén Hágában van már Plavsics egykori harcostársa, majd politikai ellenfele, Momcsilo Krajisnik, a volt parlamenti elnök, aki - legalábbis a visszaemlékezések szerint - sokkalta jobb viszonyt ápolt Radovan Karadzsiccsal és annak hadseregparancsnokával, Ratko Mladiccsal. E két, igazán nagy hal érdekli mindenekelőtt a hágai ítészeket, de Krajisnik és Plavsics sem érdektelen számukra, mutatja ezt az ellene felhozott vádak komolysága is. A 70 éves Plavsics ellen a törvényszék ugyanis népirtás, háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt emelt vádat - vagyis éppen olyan okok miatt, mint a team többi tagja ellen.
Ügyek és ügyködések
Carla del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze szeretné, ha Krajisnik és Plavsics ügyét együtt, közös per keretében tárgyalnák. Hágába érkezése után Plavsics találkozott Carla del Pontéval, majd a volt boszniai szerb elnököt a törvényszék scheveningeni fogdájába szállították. Azt persze nem tudni, hogy del Ponte és Plavsics találkozása során született-e valamiféle vádalku, de azt szinte biztosra vehető, hogy az igazán nagy hal, Szlobodan Milosevics neve ha most nem, a későbbiek folyamán szóba fog kerülni, hiszen Karadzsics és Mladics mellett Plavsics tudhat legtöbbet a volt jugoszláv elnök viselt dolgairól. Aki körül szintén szorul a hurok - minthogy immár hazájában sem egységes az az álláspont, miszerint nem kell felelősségre vonni Milosevicset.
Rovataink a facebookon