További Külföld cikkek
- Ferenc pápa audienciáján fogták el New York egyik legkeresettebb bűnözőjét
- A legmagasabb készültségben Indonézia, bámulatos fotókon a vulkánkitörés
- Orosz oligarchák elől menekült el a Telegram alapítója
- A Rocky betétdalára vonult be a miniszterelnök, győzött a HDZ a horvát választásokon
- A Moszad korábbi igazgatója elárulta, mi lehet Izrael célpontja Iránban
A tizedik alkalommal kiadott jelentés felszólítja a világ kormányait, humanitárius szervezeteit, hogy a katasztrófák áldozatainak felére csökkentését célzó intézkedéseiket építsék be a nemzetközi fejlesztési tervekbe. Emellett szorgalmazzák, hogy dolgozzanak ki kockázatcsökkentési programokat, és különítsenek el több pénz ezekre a célokra.
Többet ígérnek, mint adnak
A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy évente ezrek veszítik el életüket, és milliók életkörülményei romlanak azért, mert a katasztrófák hatásainak csökkentését az adományozók nem támogatják. Csak az elmúlt évben világszerte 170 millió ember életét döntötték romba a különféle katasztrófák.
Az adományozókat sokan bírálják, hogy nem a saját retorikájuk szerint cselekszenek, amikor a katasztrófák kockázatainak csökkentéséről van szó. Még egy olyan komoly támogató, mint az Európai Közösség Humanitárius Irodája (ECHO) is a segélyezési költségvetésének csak a 1,5 százalékát költötte katasztrófa-megelőzésre az elmúlt évben.
Több pusztítás, de kevesebb halott
Jó hír viszont, hogy jelentősen csökkent a katasztrófák halálos áldozatainak száma. Természeti és ipari katasztrófák világszerte egymillió emberéletet követeltek 1982. és 1991. között. Ez a szám 40 százalékkal, 620 ezerre csökkent az 1992-2001-es időszakra, nagyrészt az afrikai éhínség halálos áldozatai számának nagymértékű esése következtében.
Ugyanakkor a jelentés kimutatja, hogy a természeti katasztrófák által sújtottak száma a 70-es évek óta közel a háromszorosára, kétmilliárdra emelkedett. Ez intő jel a klímaváltozás hatásaival kapcsolatosan s arra figyelmeztet, hogy nemcsak a kis csendes-óceáni szigetek lakói, de a sűrűn lakott tengerparti övezetek is veszélyben vannak.
A katasztrófák évtizede - tények és adatok
Közel 40 ezer ember vesztette életét katasztrófák következtében 2001-ben, ez a szám csaknem a duplája az előző évi adatnak, de nem éri el az évtized 62 ezer fős átlagát. A természeti katasztrófákban életüket vesztett személyek száma a 70-es évek kétmilliójáról a 90-es években 800 ezer főre esett vissza.
A katasztrófák károsultjainak száma azonban megháromszorozódott, a 70-es évek 700 milliójával szemben a 90-es évekre elérte a kétmilliárdot. A tavalyi év, a 170 millió érintettel, nem érte el az előző évtized 200 milliós átlagát.
A 2000. és 2001. év hozta az elmúlt évtized legtöbb szélsőséges időjárással kapcsolatos katasztrófáját.
A katasztrófák által okozott becsült kár átlagértéke az évtizedre vonatkozóan 69 milliárd dollár, ettől a 2001. évi katasztrófák 24 milliárd dolláros kár értéke elmarad.
A katasztrófák leginkább a szegényeket sújtják
1998. volt az El Nino jelenség legrosszabb éve, Peruban a viharok által az infrastruktúrában okozott kár elérte a nemzeti össztermék 5 százalékát, az 1999-es venezuelai földcsuszamlások pedig több kárt okoztak a GDP 10 százalékánál.
A 90-es években a fejlődő országokban a katasztrófák mindössze egy-ötöde történt, de ezek szedték a halálos áldozatok több mint felét.
Az adományozók szerepe
A segítő országok fejlesztési segély hozzájárulása nemzeti össztermékük kevesebb, mint 0,39 százaléka volt 2000-ben. Csupán Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország és Luxemburg fejlesztési segély hozzájárulása haladta meg az ENSZ által célul kitűzött 0,7 százalékos arányt a nemzeti össztermékből.
Emelkedő tengerszint, földrengések
Az elkövetkező évszázadban a globális felmelegedés hatására akár 90 cm-t is emelkedhet a tengerszint. Egymilliárd ember él a tengerszinthez közeli magasságban. A 19 több mint tízmilliós lakosságú város közül 16 tengerparton helyezkedik el. A klímakutatók szerint csupán Bangladeshben 20 millió embert kellene kitelepíteni, a tengerszint egy méteres emelkedése esetén.
Közel 20 millió ember vált földrengések károsultjává 2001-ben, ez a szám magasabb az elmúlt évtized bármelyik événél. A legtöbb áldozatot is a földrengések szedték, Indiában, El Salvadorban és Peruban több mint 20 ezer ember halt meg hatásukra.
Az elmúlt évtizedben először a geofizikai katasztrófáknak több ember esett áldozatul, mint a szélsőséges időjárás által okozott katasztrófáknak, amelyek pedig a 90-es években az összes katasztrófák áldozatainak 71 százalékát okozták.
A földrengések Európának 27 milliárd amerikai dollárjába kerültek az elmúlt évtizedben, s ez azt jelenti, hogy - az árvizek után - a legnagyobb kárt okozó katasztrófák a kontinensen.