Hogyan dönt Írország?
További kockázatot rejt magában az, vajon az ősszel esedékes második népszavazáson Írország lakossága igent mond-e a nizzai szerződésre, amelyet tavaly elutasított. "Ha másodszor is nemet mondanak, az komoly problémát okozna nekünk" - vélik brüsszeli EU-körökben.
Dánia egy hónap múlva veszi át az EU soros elnökségét. Koppenhága már hetekkel ezelőtt értésre adta - ezt Gottfried Péter, a magyar külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője is megerősítette május elején -, hogy már a "félidős" EU-csúcson, az Európai Bizottság október közepén előterjesztendő országjelentései alapján tisztán akar látni abban a kérdésben, mely jelöltekkel lehet lezárni december végéig a csatlakozási tárgyalásokat.
Minden kritériumot teljesítenie kell a jelölt országoknak
Rasmussen, dán miniszterelnök a fogós tárgyalási fejezetek között említette az agrártámogatásokat, a strukturális alapokat és a költségvetés témáját. A dán kormányfő reméli ugyan, hogy az év végén tíz jelentkező felvételéről hozhat döntést a bizottság. Ugyanakkor szilárdan ragaszkodik ahhoz az elvhez, amely szerint a jelölteknek az összes kritériumot teljesíteniük kell.
A felkészültek nem várhatnak a felkészületlenekre
Másfelől viszont nem történhet meg az, hogy olyan államoknak, amelyek már megfelelnek az előírt feltételeknek, várniuk kelljen a "késlekedőkre" - mutatott rá Rasmussen. "Ha decemberben nem az összes, hanem csak néhány tagjelölt állna készen, akkor Koppenhágában azokkal fogjuk lezárni a tárgyalásokat, akik elkészültek" - jelentette ki. Egyúttal határozottan cáfolta, hogy szó lehetne a decemberi határidő fél évvel történő meghosszabbításáról.