További Külföld cikkek
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Az EU autonómiára vágyik a védelmi politikában, de a NATO nem nézi jó szemmel
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
II. Simeon |
Az 1937-ben született trónörökös hatéves korában lett Bulgária királya, de a kommunisták hatalomra jutásával, 1946-ban menekülnie kellett. Bukásuk után 1996-ban tért vissza először hazájába, miután fél évszázadot töltött különböző országokban, de többnyire Spanyolországban. Családja birtokait 1998-ban kapta vissza a bolgár államtól.
Albánia: I. Leka
Az ország utolsó királyának, I. Zognak egyetlen gyermeke 1979 óta Dél-Afrikában él, és soha sem mondott le a monarchia restaurálásának reményéről. Az 1939-ben született Leka csupán három évet élt szülőhazájában, 1942-ben családja menekülni kényszerült: előbb Görögországban, majd Franciaországban és Nagy-Britanniában is éltek. Félévszázados száműzetése lejárta után I. Leka 1997-ben tért vissza Tiranába, de csupán pár napot töltött országa fővárosában. A hatalom később - távollétében - három év börtönbüntetésre ítélte egy szerintük illegális utcai megmozdulás szervezése miatt.
Románia: I. Mihály
Románia volt királya fiatalon, 19 évesen hagyta el ősei trónját, miután 1947 decemberében, a második világháború végezetével lemondásra kényszerítették. A király Londonba menekült, és a kommunista rendszer 1948-ban megfosztotta román állampolgárságától. Az 1989-es romániai változások után Mihály megpróbált visszatérni országába, ám az akkori hatóságok kiutasították az országból. A sikeres visszatérés 1997-ben történt: a királypárti demokratikus hatalom I. Mihály névvel ellátott útlevelet adományozott a volt királynak. Az igazi megbékélést júniusi látogatása jelentette: Ion Iliescu exkommunista elnök nyújtotta békejobbot elfogadta. A román kormány több ingatlanát visszaszolgáltatta, és volt államfőknek kijáró előjogokat biztosít számára.
Jugoszlávia: Sándor herceg
A fiatal trónörököst a Tito-rendszer emberei rögtön 1945-ös londoni születése után kitiltották az országból. Az 1970-es éveket az Egyesült Államokban töltötte, majd a berlini fal leomlása után Londonba tért vissza. A Milosevics-rendszer bukása után Belgrádba utazott, ahol az őt üdvözlő tömegnek kijelentette: a demokrácia fejlődését jött segíteni hazájában.
Montenegró: Nikolasz Petrovics
Az 1944 júliusában Franciaországban, francia anya gyermekeként született Petrovics egy háromszáz évig uralkodó dinasztia trónörököse. A család uralkodása az első világháború végén szakadt félbe. A Párizsban élő építésznek esze ágában sincs királyként visszatérni hazájába, de a függetlenségi mozgalmak fontos pártfogója.
Magyarország: Habsburg Ottó
A Magyar Királyság - és vele a szlovák - a többinél hamarabb kifulladt, a jelenlegi trónörökösnek már az első világháború után menekülnie kellett. A Habsburgokat hamarosan - lövöldözésbe fúló második visszatérési kísérletük után - detronizálták, és Magyarország 1945-ig király nélküli királyság maradt. A rendszerváltás után a legitimista csoportok nem igazán kaptak erőre, és soha nem volt komolyan szó a trónörökös, Ottó, és vele a monarchia, restaurációjáról. Habsburg Ottó jelenleg az európai porondon politizál, az Európai Parlament képviselője. Legidősebb fia, György, Magyarország utazó nagykövete, és itt is él.