Géza
-12 °C
-4 °C

Budapestet már most Európa Hongkongjának tartják

2007.05.08. 19:37
A kínai-magyar kapcsolatok gyümölcsözőek lehetnek számunkra, nyomatékosította álláspontját a Demos Magyarország Alapítvány a kedden megrendezett Pálcika vagy villa: hogyan fogyasszuk Kínát című konferenciával. Dessewffy Tibor elnök szerint Budapest a kínai nagyvállalatok számára már most Európa Hongkongjának számít, Magyarország akár logisztikai báziselosztó ország is lehetne. A demokrácia hiánya még korlátokat szabhat Kínának, de a trendek azt mutatják, társadalmilag egyre közelítenek a Nyugathoz.

A Kínával szembeni 2 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet a kellő mennyiségű áru hiányában magyar technológiák exportjával lehetne kiegyenlíteni, mondta Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal kormánymegbízottja a Demos Magyarország Alapítvány keddi, Pálcika vagy villa: hogyan fogyasszuk Kínát című budapesti konferenciáján.

Magyarország tavaly 760 millió dollár értékben exportált termékeket Kínába, míg Kínából 3,8 milliárd dollárnyi importáru érkezett Magyarországra, fejtette ki előadásában a kormánymegbízott. Érdekesség, hogy a hazánkba érkező termékek 80 százalékát modern elektronikai cikkek teszik ki, az összes kínai import közel 75 százalékát pedig továbbexportáljuk, Magyarországon csak az összeszerelést, a végtermékek előállítását végzik el, tette hozzá.

Nemzeti érdekünk a
kínai kapcsolatok elmélyítése

"Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak ma alapvető, nemzeti érdeke, hogy a Délkelet-Ázsiához, azon belül a Kínához fűződő kapcsolatokat minél szorosabbra vonja, ehhez átgondolt Ázsia- és Kína-stratégiával rendelkezzen, és ezeket hatékonyan megvalósítsa. Miközben az elmúlt években a két ország közötti kapcsolatok jelentősen fejlődtek, nagyon messze vagyunk akár a jelenben elérhető optimumtól, akár a jövőbeli lehetőségekre való felkészüléstől" - olvasható a Demos keddi konferenciájáról kiadott közleményében.

"Az információs kor újraalakuló értékláncában a tudás- és innováció-intenzív ágazatok, illetve termékek törnek az élre. Ebből következően a kutatás-fejlesztésre koncentráló új iparágak, a környezetvédelemhez, az oktatáshoz kapcsolódó iparok, a biotechnológia, az információs és kommunikációs technológia megnyitja azokat az új utakat, amelyeket kreativitással és nyitottsággal kezelve új, sokkal gyümölcsözőbb kapcsolatokat alakíthatunk ki kínai-magyar viszonylatban" - indokolják a Kínáról szóló rendezvény megszervezését.

Budapest Európa Hongkongja

A kereskedelmi mérleg kiegyenlítésére a technológiai tudás exportja lehet a megoldás, amit célszerű kínai vegyes vállalatokba bevonni, hogy működő tőke jöjjön létre, javasolta Huszty András. Becslése szerint a kínai pénzügyi befektetőkre 5-8 évet kell még várni, a szakmai befektetők azonban már megjelentek Magyarországon. További potenciális terület a turizmus fejlesztése, mivel évente 27 millió kínai utazik külföldre, az életszínvonal javulásával ez a szám rohamosan növekedhet.

Dessewffy Tibor, a Demos elnöke szerint Magyarország akár logisztikai báziselosztó ország is lehetne a Távol-Kelet számára földrajzi adottságai miatt, nekünk ehhez csak a humán kapacitást kell biztosítanunk. "Budapestet a nagyobb kínai vállalkozások már most Európa Hongkongjának tartják" - fogalmazott Dessewffy.

Kínában a világpiacra lépünk

Hegedűs András, a HP újonnan kinevezett és kedden munkába álló vezérigazgatója úgy véli, a kínai vállalatokkal való üzleti sikerekhez idő, türelem, empátia és megértés kell a kulturális és mentalitásbeli különbségek miatt. Szerinte Kína gazdaságilag egyre inkább megkerülhetetlenné válik, egy magyar cég számára gyakorlatilag a világpiacra lépést jelenti az együttműködés egy kínai partnerrel.

Hegedűs megerősítve Huszty álláspontját azt mondta, komoly fejlődési lehetőség rejlik a jól képzett magyar szakemberek Kínába küldésében, mivel a nagy létszámú kínai diplomás közül hiányoznak a vezetői feladatokra alkalmas emberek. A HP vezérigazgatója a kínai népességi trendekről szólva megjegyezte, hogy 2050-re a nyugati társadalmakéhoz hasonlóan idősödő népesség lesz Kínában, ezt pedig a lakosság életstílusa is követni fogja.

Demokrácia nélkül nincs piacgazdaság

James Wilson, a Demos London tudományos és innovációs program vezetője Will Hutton angol újságíró Kínáról írt könyvére hivatkozva azt állította, hogy "a demokrácia lágy szövetének hiánya az ország vesztét okozhatja" , hiszen a demokratikus intézmények hiánya gátolja a szabad piacgazdaságot.

Isaac Mao, az egyik első kínai blogger szerint három fal emelkedik a kínaiak előtt: az internethez való szabad hozzáférés, a politika és a média kontrollja a szólásszabadság fölött, valamint a gondolati szabadság korlátozása az oktatás és a kultúra területén.