Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Bush a Közel-Keleten építi imidzsét

2008.01.08. 15:11
George Bush mandátuma lejárta előtt egy évvel látogat először elnökként a Közel-Keletre, ahonnan palesztin-izraeli békével és sok olajjal a hóna alatt akar hazatérni. A palesztinok nem bíznak a sikerben, az izraeliek diplomáciáznak, de a következő bő egy hétben kiderülhet, tényleg lesz-e az év végéig palesztin állam.

George Bush kilenc napos körútját kedden kezdi Jeruzsálemben. Utazásának célja, hogy segítse az izraelieket és a palesztinokat az Annapolisban megkezdett béketárgyalások folytatásában, azaz hogy a konfliktus lezárásaként két külön állam jöhessen létre. Bush nem titkolt szándéka, hogy elérje, Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök az év végéig teljesítsék novemberben tett vállalásaikat.

Az amerikai támogatással létrejött, Annapolisban tartott nemzetközi konferencia után a kétoldalú izraeli-palesztin tárgyalásoknak folytatódniuk kellett volna, azonban a felek között patthelyzet alakult ki a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi telepépítések miatt.

Bush időzítésének oka nyilvánvaló. Egy évvel mandátuma lejárta előtt fel akar mutatni valami maradandót. Szeretné, ha nevéhez fűződhetne a történelmi vita fontos részleteinek lezárása: a határok megállapítása, Jeruzsálem ellenőrzésének joga és a palesztin menekültek jogainak meghatározása.

Bush a múlt héten a Reutersnek adott interjújában arra szólította fel Izraelt, hogy bontsák le az engedély nélkül épült telepeket, mert az egyoldalú lépés akadályozza a novemberben felélesztett béketárgyalásokat.

Izrael előre diplomáciázik

És hogy állnak Bush terveihez az érintettek? Olmert szóvivője egy hétfői nyilatkozatában arról számolt be, az izraeli kormányfő tervei közt szerepel, hogy biztosítsa Busht, a telepek lebontása gyorsan és eredményesen megtörténik, írja a Haarec. Mark Regev arra nem tért ki, hogy a gyorsaság pontosan mit jelent, így egyelőre inkább csak diplomáciai üzengetésről van szó. Izrael már korábban is többször megígérte, hogy hatékonya fellép a zsidó telepesek akciói ellen, azonban még az utóbbi hetekben is folytak az építkezések a Jeruzsálem közelében lévő Har Homa településen.

Az útiterv névre hallgató, nemzetközileg is elfogadott, majd megfeneklett béketerv szerint Izraelnek le kell állítania a palesztin területeken zajló építkezéseket, Izrael közben azt várja a palesztinoktól, hogy fegyverezzék le a palesztin terroristákat. Mark Regev hétfői nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az Annapolisban lefektetett feltételek más megvilágításba helyezik az eseményeket, azaz nemcsak Izraelnek vannak kötelességei, hanem a palesztinoknak is.

A védelmi minisztérium nem tálal

Szaab Erekat palesztin tárgyaló úgy reagált az izraeli nyilatkozatra, hogy a telepek lebontásával megnyílik annak a lehetősége, hogy 2008 végére megszülessen az izraeli-palesztin béke. Az izraeli kormány ennek ellenére továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni a telepek megépítésének engedélyezésére és kivitelezésére vonatkozó adatokat, a legfelsőbb bíróság állásfoglalásának ellentmondva biztonsági okokra és az ország nemzetközi reputációjára hivatkozva tagadta meg a védelmi minisztérium az információ publikálását. A tárca állítása szerint ezzel együtt megpróbálja elérni a zsidó telepeseknél, hogy önként hagyják el otthonaikat, eddig azonban úgy tűnik, nem jártak sok sikerrel.

Abbász várhatóan azt is megpróbálja majd elérni, hogy Bush a telepek ügyén túl álljon ki az izraeli hadsereg palesztin területeken végrehajtott akcióinak befagyasztása mellett is, írja a Haarec.

Bush, a béke és a palesztinok

Az izraeli televízió vasárnap közölt interjút Bushsal, melyben az amerikai elnök arról beszélt, hogy mindenképpen létrejön a palesztin államról szóló megállapodás, hiszen a felek érdeke ezt kívánja.

A palesztinok ugyanakkor nem várnak ilyen átütő sikert az amerikai elnök látogatásától. Favzi Barhom, a Hamász szélsőséges szervezet szóvivője szerint Bush ígérete a palesztin állam létrejöttéről csak illúzió, ami soha nem válik valóra. A Gázai övezetben tavaly június óta hatalmon lévő Hamász úgy véli, Bush csak saját imidzsét akarja erősíteni, mielőtt távozik a Fehér Házból.

Az Iszlám Dzsihád is hasonlóan áll a kérdéshez, szerintük az amerikai elnök közel-keleti látogatása nem javít a palsztinok helyzetén. "Bush csak bebetonozza a belső megosztottságot, és megerősíti Izraelt" - mondta Kader Habib, a mozgalom gázai vezetője.

Bush keresztkérdésekre számít

Bush közel-keleti látogatásának szintén fontos célja Irán regionális hatalmi törekvéseinek feltartóztatása. Számíthat arra, hogy Izrael és az arab államok vezetői szóba hozzák majd a december elején nyilvánosságra került amerikai hírszerzési jelentést, amelyben az Egyesült Államok arról számol be, hogy Irán már 2003-ban felhagyott atomprogramjával.

Az Iránról szóló Nemzeti Hírszerzési Összegzés egyben azt is állítja, hogy mivel Irán folytatja az urándúsítást, 2010 és 2015 között képes lehet atombomba előállítására. "Emlékeztetni fogom őket arra, hogy az az ország, amelyik le tudja állítani programját, újra el is tudja indítani" - fogalmazott Bush.

Irán az amerikai elnök kijelentését a közel-keleti folyamatokba való beavatkozásnak minősítette. "A látogatás célja, hogy az Egyesült Államok kompenzálja a Közel-Keleten alkalmazott elhibázott politikáját" - mondta az iráni külügyminisztérium szóvivője. Szerinte Amerikának nem sikerült a régióban elszigetelnie Iránt, hiszen Teherán egyre szélesebb körben ápolja külkapcsolatait.

Simon Peresz szerint elkerülhető a háború Iránnal. Az izraeli elnök a Sueddeutsche Zeitungnak adott interjújában azt mondta, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ugyan veszélyt jelent Izraelnek és a régiónak, de a háborún kívül más eszközöket is lehet alkalmazni a fenyegetés távoltartására. "A szankciók bevezetéséről bebizonyosodott, hogy hatékony módszer. Nem háború, szankciók, ezek megállították Észak-Korea atomfegyvereit is."

Nem sokat várnak Bushtól

Elemzők szerint bár Busht körútja minden állomásán udvariasan fogadják majd, de az egyesült államokbeli elnöki kampány miatt már inkább leköszönő elnöknek tekintik, így - különösen az arab vezetők - nem várnak tőle különösebb eredményeket, utódja Irak-politikája várhatóan nagyobb érdeklődésre tart számot.

A Perzsa-öböl arab államaiban Bush célja a demokratikus berendezkedés hirdetése, legfontosabb beszédét a témában az Arab Emírségekben mondja majd el. Elmegy még Kuvaitba, Bahreinbe és Szaúd-Arábiába, programja szerint ezekben az országokban összesen négy napot tölt majd el, így ideje lehet a politikai egyeztetések mellett gazdasági megbeszélésekre is. A tárgyalásokon várhatóan kiemelt téma lesz az olaj, aminek ára jelenleg hordónként 100 dollár körül mozog.

És kiemelt téma lesz itt is Irán, hiszen az amerikai hírszerzési jelentés miatt a Perzsa-öböl államai attól tarthatnak, hogy az USA leveszi a kezét Iránról. Ezzel együtt az Egyesült Államokat okolják azzal is, hogy a térségben Irak amerikai megszállása óta megszaporodtak a villongások.

Olajbarátok a Perzsa-öbölben

Bush jó előre megfogalmazta diplomáciai üzenetét, hogy "tárgyalni akar szövetségeseivel és barátaival arról az erős elkötelezettségről, amit a régió biztonságáért érez az Egyesült Államok". Az amerikai elnök bár minden lehetőséget elképzelhetőnek tart, de hisz abban, hogy a diplomáciai eszközök elegendőnek bizonyulnak, melyek közül példaként említette Irán nemzetközi elszigetelését.

Bush körútjának utolsó állomása Egyiptom lesz, ahol Hoszni Mubarak elnökkel tárgyal. A várható témák közt szerepel az Egyiptom és Izrael között a Gázai övezet kapcsán kialakult vita. Izrael azzal vádolja Egyiptomot, hogy a gyenge határellenőrzés lehetővé teszi a Hamásznak, hogy pénzt és fegyvereket csempésszen a területre. Egyiptom, Jordániához hasonlóan, annyiban különbözik a régió arab országaitól, hogy békemegállapodást írt alá Izraellel.

Örök témák: Irak és Libanon

Decemberben Irán környékezte meg Egyiptomot a diplomáciai kapcsolatok visszaállításának szándékával, ami majdnem 30 éve, az iszlám forradalom idején szakadt meg köztük. Irán még olyan ösztönzőket is bevetett, hogy segít atomenergia hasznosításához reaktort építeni, vagy szívesen szállít olcsó búzát. Egyiptom visszautasította a közeledést, mert nem látta a konszenzus lehetőségét például Irak és Libanon kérdésében.

Utóbbi két téma, a térség két meghatározó háborús gócpontja várhatóan Bush minden találkozóján napirendre kerül, hiszen szorosan kapcsolódik Irán térhódításához, Szíria és a Hezbollah megerősödéséhez, illetve az Egyesült Államok közel-keleti politikájához.