Vilmos
10 °C
22 °C

Nem kapott kegyelmet a volt RAF-terrorista

2007.05.07. 17:21
Horst Köhler német államfő döntése meglepetést okozott, alapos vizsgálata miatt ugyanis sokan úgy vélték, Christian Klar volt RAF-terrorista kegyelmre számíthat. A konzervatívok – Angela Merkel kivételével - élesen bírálták az államfőt, aki személyesen is találkozott az egykori terroristával. Klar várhatóan 2009-ben szabadul.

Elutasította Horst Köhler német államfő hétfőn az egykori RAF-terrorista, Christian Klar országos politikai vihart kiváltó kegyelmi kérvényét, közölte az elnöki hivatal. Az 54 éves Klar 1983. januárja óta tölti többszörös életfogytiglani börtönbüntetését, amelyet több rendbeli gyilkosság elkövetésének vádjával kapott.

Egyebek között azzal vádolták, hogy a hetvenes évek második felében több társával együtt részt vett az akkori szövetségi főügyész, Siegfried Buback, továbbá a Munkaadók Szövetségének elnöke, Hanns-Martin Schleyer és Jürgen Ponto bankár meggyilkolásában.

A konzervatívok Köhlert bírálták

Christian Klar esetében a minimális jogi elévülési idő 2009-ben jár le, az egykori hírhedt Vörös Hadsereg Frakció tagja azonban néhány hónappal ezelőtt kegyelmi kérvénnyel fordult az államfőhöz. Köhler azóta tanulmányozta az ügyet, múlt pénteken - saját kezdeményezésére - személyesen is találkozott a volt terroristával. A találkozó miatt magas rangú konzervatív, elsősorban keresztényszocialista politikusok részéről heves bírálatok érték, az utóbbiak azt is kilátásba helyezték, hogy megtorpedózzák az elnök esetleges újraválasztását 2009 tavaszán.

Határozottan kiállt viszont Köhler személyének, hivatalának, illetve szabad döntési jogának tiszteletben tartása mellett Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke, Norbert Lammert parlamenti elnök és a konzervatívokkal közösen kormányzó Német Szociáldemokrata Párt is.

Mindenki kegyelemre számított

Klar fogva tartásának körülményein a hatóságok a közelmúltban enyhítettek, ami felerősítette azokat a feltevéseket, amelyek szerint valószínűsíthető az elnöki kegyelem. Az 1977-es Buback-gyilkosságban pedig új elemként merült fel az az információ, amelyet elsőként a meggyilkolt főügyész fia tett közzé arról, hogy Christian Klar állítólag közvetlenül nem vett részt apja meggyilkolásában.

Saját ügyét nehezítette viszont a volt terrorista azzal a levéllel, amelyet a Baloldali Pártnak címezve az év elején juttatott ki a börtönből, ebben az imperializmus, illetve a tőke hatalmának megdöntésére szólított fel. A levélből sokan arra következtettek, hogy Klar semminemű megbánást nem tanúsított.

A közlemény szerint az elnök előzetesen konzultációkat folytatott az igazságügyi miniszterrel, a szövetségi főügyésszel, valamint más illetékes szervekkel, továbbá megkereste az áldozatok hozzátartozóit is. Végezetül pedig találkozott Klarral is, és csak eztuán hozta meg a kegyelmi kérvényt elutasító döntését.

Birgit Hogefeld sem kapott kegyelmet

Az elnöki hivatal közlése szerint az államfő egyidejűleg elutasította egy másik korábbi RAF-terrorista, az ugyancsak gyilkosság miatt elítélt, 50 éves Birgit Hogefeld kegyelmi kérvényét is. Az elnök ez utóbbi kérvényt később, hivatalból, ismét megvizsgálja. Az 1993 óta börtönben lévő Hogefeld esetében a minimális elévülési idő 2011-ben jár le.

Az államfő hétfői döntése alapján a többszörös életfogytiglani börtönre ítélt Christian Klar a minimális elévülési idő lejártakor, 2009 tavaszán szabadulhat.

Az elmúlt években korábbi államfők - illetve egy tartományi miniszterelnök - az egykori, szélsőbaloldali, a fennálló társadalmi rend ellen harcot hirdető Vörös Hadsereg Frakció nyolc volt terroristájának kegyelmeztek meg. Köhler elődei közül elnöki kegyelmet gyakorolt Richard von Weizsacker, Roman Herzog, illetve Johannes Rau, továbbá Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz tartomány egykori miniszterelnöke.