Családegyesítés Koppenhágában

"Köszüntünk titeket családunkban. Az új Európa megszületett" - mondta Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök a tagjelölteknek a megegyezés után nem sokkal, amikor a huszonöt állam- és kormányfő behelyezkedett a "családi fotó" kedvéért. "Sikerült megvalósítanunk azt, amiért generációk harcoltak: egyesítettük Európát" - mondta a tárgyalásokat vezető Rasmussen.

Plusz 433 millió

Az estefelé megszületett megegyezést az tette lehetővé, hogy az Európai Unió az utolsó pillanatban további 433 millió euróval megemelte ajánlatát, újabb forrásokat szabadítva fel a keleti határok védelmére, az új tagok költségvetési helyzetének megerősítésére, valamint a mezőgazdasági támogatások növelésére a pénzek átcsoportosítása révén. Az EU engedékenysége egyébként így is elmaradt attól, amire sokan számítottak, további másfél milliárd eurót hagyva a bővítési pénzeszsák fenekén. Megcáfolta azonban a tárgyalásvezető dánok csütörtöki fogadkozását, miszerint "nincs több pénzünk".

A délután folyamán egymás után fogadták el a feltételeket a tagjelöltek, egyesek már az elnökséggel folytatott szemtől-szembeni tárgyalásokon, mások az utolsó, 15 plusz 10-es megbeszélésekig kitartva. A politikai túlélésért küzdő lengyel kormány az utolsó pillanatban bólintott rá az EU ajánlatára, miután a Tizenötök egyedül számukra plusz százmillió eurót tettek az asztalra, és beleegyeztek abba is, hogy Varsó "speciális igényeinek megfelelően" alakítsa át mezőgazdasági támogatási rendszerét. A négyszázmillióval megnövelt EU-ajánlat "maradék" háromszázmillióján osztozhatott a többi kilenc tagjelölt, aláhúzva Lengyelország központi szerepét az egész keleti bővítésben. A tagság első három évére az Unió végső összajánlata valamivel kevesebb mint 41 milliárd euró.

Jobb feltételek Magyarországnak is

Medgyessy Péter és Jacques Chirac

Magyarország 56 millió euróval többet tudott végül kicsikarni az EU-ból; ezt az összeget arra fogják felhasználni, hogy 2005-ben és 2006-ban kompenzálják a nemzeti költségvetést a tagság miatt hirtelen megugró költségek (EU-tagdíj) miatt. Hazánk így a tagság első három évének egyikében sem került hátrányosabb költségvetési helyzetbe az EU-csatlakozás következményeként. A politikailag érzékeny agrártámogatások kérdésében is sikerült jobb feltételeket kiharcolni: noha az Unió erre nem ajánlott fel több pénzt, lehetővé tette, hogy a magyar kormány kiegészítse a brüsszeli támogatást, részint a nemzeti büdzséből, részint egyéb célra szolgáló EU-alapokból. Így a magyar termelők a tagság első évében 55, a másodikban 60, a harmadikban pedig 65 százalékát kapják majd annak, ami a mostani tagok gazdáinak jár. Ismeretes, hogy az eredeti ajánlat szerint ez az arány 25, 30 és 35 százalék lett volna. Kovács László külügyminiszter szerint így a magyar gazdák a csatlakozás után nem kerülnek behozhatatlan hátrányba a jelenlegi tagok termelőivel szemben. Hazánk a tagság első három évében durván 3 és fél milliárd euró brüsszeli támogatásra számíthat összesen.

"Újból itthon vagyunk Európában" - jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök, aki leszögezte: megillet minket ez a hely évezredes kultúránk és történelmünk alapján. A kormányfő szerint az ország joggal örülhet az eredménynek, hiszen ez mindannyiunknak esélyt és lehetőséget kínál.

Megfigyelők ugyanakkor úgy vélekedtek már a zárás után, hogy a visegrádi országok közül Magyarország járt a legkevésbé jól a tárgyalásokon. Hazánk elsősorban az agrártámogatások növelését szerette volna elérni, nem annyira a költségvetési kompenzáció emelését, amire az 56 millió euró amúgy sem túl sok. Az EU merevsége az agrártámogatásokat illetően azt jelenti, hogy a magyar kormánynak jórészt a büdzséből kell majd kiegészítenie a termelőknek járó juttatásokat. Elemzők már most azon spekulálnak, hogy milyen hátrányos következményekkel járhat ez az állami költségvetésre. László Csaba pénzügyminiszter mindenesetre óvatosan azt nyilatkozta, hogy a 2004 utáni évek büdzséi még odébb vannak, a felmerülő problémákra pedig bizonyára meg lehet majd találni a megoldást.

2004. május 1-jén tehát tíz új tagja lesz az Európai Uniónak: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Románia és Bulgária csatlakozására még legalább 2007-ig várni kell, Törökország ügyét pedig 2004 végéig elnapolták a Tizenötök.

Lassan a testtel

Romano Prodi, az Európai Bizottság, az EU "kormányának" elnöke az ünnepélyes szavak és pezsgőzés után arra figyelmeztetett, hogy a bővítési folyamat ezzel még nem ért véget. A 10 ország tagsága addig nem tekinthető véglegesnek, amíg a jövő áprilisban aláírandó csatlakozási szerződést nem ratifikálta valamennyi EU-tagállam parlamentje. "Az én gondolataim már Koppenhágán túl járnak. Az Európai Unió és a tagjelöltek közvéleményét fel kell készíteni a csatlakozásra" - tette hozzá Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja. "Ebben tagjelöltek vezetőinek is óriási a felelőssége. Nagyon javaslom nekik, hogy ne csak a pénzügyekre és kvótákra koncentráljanak".