Szorul a hurok Észak-Korea nyaka körül?
További Külföld cikkek
- Terrortámadással fenyegetőzött egy kiskorú a Vajdaságban
- Magyar politikusok is kaphattak pénzt Moszkvától az orosz propaganda terjesztéséért
- Megtaláltak két halálos áldozatot a baltimore-i hídomlásban eltűnt hat ember közül
- Veszélyes terrorszervezet venné át a vezető szerepet, kérdéses, hogy Európa felkészült-e rá
- Borzalmas körülmények közül mentették ki a Magyarországra szállított ukrán hadifoglyokat
Dél-Korea fővárosában, Szöülban nyomoz az amerikai titkosszolgálat a hamisított százdollárosok ügyében, melyeket, állításuk szerint, Észak-Korea kormánya gyártat. Az Egyesült Államok becslése szerint mintegy 45 millió dollár értékű hasonló hamis bankjegy keringhet világszerte, minőségük pedig egyre jobb.
Európáig is eljut
A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor a makaói székhelyű Banco Delta Asia befektetési bank tevékenységét felfüggesztette az amerikai pénzügyminisztérium, mert partner volt Észak-Korea illegális pénzügyi ügyleteiben.
A dél-koreai rendőrség az elmúlt hónapban 700 darab hamis százdollárost foglalt le. „95%-ban hasonlítanak az igazihoz” – mondta Suh Tae Suk, a hamisított valuta egyik legnagyobb dél-koreai szakértője – „de van egy kis különbség a papír textúrájában és a vegyi anyagok felvitelében, amiből még mindig meg lehet állapítani, hogy hamisítványról van szó.”
A bankjegyek többsége Kínába kerül, onnan pedig a jelentések szerint szervezett bűnözői csoportok szórják szét Ázsiában, és Oroszországon keresztül Európában.
”Adományok” a kormánynak
Észak-Korea tagadja a hamisítás vádját és az amerikai pénzügyi megszorítások elleni tiltakozásképp bojkottálta a nukleáris programjáról folyó tárgyalásokat. Azzal fenyegetőzik, hogy emeli nukleáris fegyvereinek számát, ha az Egyesült Államok nem vonja vissza szankcióit.
Magas rangú észak-koreai disszidensek megerősítették Washington egyes állításait, miszerint Phenjannak köze van a hamisításokhoz és más illegális tevékenységekhez. Azt is hozzátették, hogy az ügy felgöngyölítése nagyban gyengítheti Kim Dzsong Il erejét.
Egy neve elhallgatását kérő egykori észak-koreai diplomata még több érdekességgel szolgált. Beszámolója szerint a követségeknek nem csak a maguk finanszírozását kell megoldani, de a kormány is számít „adományaikra”. „Mindegyikünknek kiosztottak egy bizonyos kvótát, amit évente elő kellett teremtenünk, hogy így mutassuk ki hűségünket az államnak. Nekem évi százezer dollárt kellett összehoznom és átutalnom egy kínai banknak.” – mesélte a férfi. Egyszer nála is megfordultak hamis bankjegyek, egy dél-kelet ázsiai üzlet megkötéséhez kapta a felettesétől. A kötelező „hűségdíjat” aranycsempészettel és különböző üzletkötések során szerezte, de beszámolt még iszlám országokba történő likőrcsempészetről, valamint kínai üzletemberekkel folytatott elefántcsont-kereskedelemről is.
A titokzatos 39-es iroda
A legtöbb üzlet mögött az észak-koreai kormány Központi Bizottságának szupertitkos 39-es irodáját sejtik, melyet egykori hivatalnokok állítása szerint a ’70-es években hoztak létre Kim Dzsong Il kenőpénzeinek gyűjtőhelyeként. A 39-es iroda feladata volt, hogy az összeomlás szélén álló gazdaság, de főleg az elit megmentése érdekében külföldi valutát szerezzen, mindegy milyen úton-módon. „Az irodának monopóliuma van a jó minőségű mezőgazdasági termékek kereskedelmében, mint például a vörös ginzeng.” – mondta el Kim Dok Hong, az észak-koreai Munkáspárt Központi Bizottságának egykori munkatársa, aki 17 évig dolgozott együtt a 39-es iroda ügynökeivel. „A drogkereskedelmet is ők felügyelik. Ópiumot termelnek szerte az országban, hogy aztán heroint állítsanak elő belőle. Másik fő tevékenységi területük a hamis bankjegyek terjesztése volt.”
„A bankszámlák zárolása a kulcs Kim Dzsong Il hatalmának megdöntéséhez” – összegezte Kim.
Az USA bejelentette, hogy megpróbálja kikényszeríteni a törvények betartását és meg fogja védeni a dollárt. Elemzők szerint ehhez megtalálta a leghatékonyabb eszközt, amivel nyomást gyakorolhat Észak-Korea vezetőire.