Géza
-12 °C
-4 °C

Ausztria produkálja a legtöbb kórházi beteget

2008.04.20. 13:49
A lakosság létszámához mérten Ausztria büszkélkedhet a legtöbb kórházi beteggel: gyakorlatilag évente minden negyedik osztrák meglátogat egy ilyen egészségügyi intézményt. Az alpesi országban ugyanis nem a kórházban töltött idő, hanem a betegek létszáma alapján finanszírozzák az intézményeket, így az osztrák GDP 41 százalékát kapják.

Nemzetközi összehasonlításban Ausztria toronymagasan listavezető a száz lakosra jutó kórházi ápoltak számát tekintve, állapította meg az osztrák Felsőbb Tanulmányok Intézete (IHS). A felmérés szerint míg az alpesi országban száz lakosra számolva évente 26 új beteget vesznek fel kórházi ápolásra, addig az európai uniós átlag csupán 17 páciens.

Az IHS szakértője szerint ennek az az egyik oka, hogy az osztrák intézményeket nem a kezelés időtartama alapján fizetik, hanem a páciensek száma a mérvadó: vagyis a kórházak abban érdekeltek, hogy a gondozási idő lerövidítésével minél nagyobb forgalmat bonyolítsanak le. A kimutatás szerint a betegek kórházban töltött átlagos ideje az 1990-es 11,2 napról mára 6,9-re csökkent. Az Európai Unióban egy ágyra 40 beteg jut évente, Ausztriában 47.

Ausztria nem csak a kórházi ápoltak, de a kórházi finanszírozás arányát tekintve is éllovas. Az ország évente mintegy 25 milliárd eurót (a hazai össztermék egytizede) költ egészségügyi célokra, ennek az összegnek a 41 százalékát a kórházak kapják. Az EU-ban csak két ország előzi meg: az olaszok az egészségügyi keret 44, a franciák 42 százalékát fordítják kórházak működtetésére. (Az IHS tanulmánya szerint a magyarországi kórházak az összkiadás 29 százalékából gazdálkodnak.)

Az IHS górcső alá vette a kórházi személyzet (orvosok, ápolók) "hatékonyságát" is. Ausztria itt is előkelő helyen áll: az egységnyi kezelőszemélyzetre jutó 21 beteggel a felső harmadban tanyázik, az EU-átlag a 15-öt sem éri el. Nagyok a különbségek azonban az országon belül. A "leghatékonyabban" a felső-ausztriai intézmények működnek (az átlag fölött 31 százalékkal), a legrosszabb teljesítményt a bécsiek nyújtják (20 százalékkal maradnak el az országos átlagtól).

Az intézet a kórházi költségek visszafogásának eszközét az egészségügy finanszírozási rendszerének megreformálásában látja. Egyetért azzal a felvetéssel, hogy sokkal nagyobb átláthatóságot kellene teremteni a gyógyintézetek háza táján. Jelenleg ugyanis három forrásból finanszírozzák azokat, nevezetesen a költségeket részben a szövetségi kormány, részben a tartományok és helyi közösségek, részben pedig a területi, illetve szakmai alapon szervezett betegkasszák fedezik szinte áttekinthetetlen séma szerint.