Orrtörés és vijjogó szirénák az ukrán parlamentben
További Külföld cikkek
- A lengyel elnök New Yorkban látogatta meg Donald Trumpot
- A mesterséges intelligencia az új Mata Hari
- Fordulatot várnak a meggyilkolt szerb kislány ügyében, megszólalhat az egyik gyanúsított
- Ferenc pápa audienciáján fogták el New York egyik legkeresettebb bűnözőjét
- A legmagasabb készültségben Indonézia, bámulatos fotókon a vulkánkitörés
Káosszá fajult kedden az elhúzódó kormányalakítás miatt kialakult politikai válság Ukrajnában, miután a Nyugat-barát tábor a parlament feloszlatását követelte. A lépés válasz volt arra, hogy az oroszbarát koalíció hivatalosan bejelentette megalakulását, és Viktor Janukovicsot, a Régiók Pártjának fejét jelölte kormányfőnek.
Az ukrán törvényhozás terme ezek után valóságos csatatérré változott. A képviselők nagy csoportjai tolongtak, lökdösődtek, dulakodtak, verekedtek a szónoki emelvény körül. A Nyugat-barát erők, Viktor Juscsenko elnök Mi Ukrajnánk tömörülése és Julija Timosenko Tömbje azért, hogy akadályozzák a törvényhozó testület munkáját, az oroszbarátok pedig azért, hogy távol tartsák a Nyugat-barát tábor képviselőit az emelvénytől.
Káosz az ülésteremben
A Juscsenko-féle párt egyik képviselője orrtörést szenvedett a dulakodásban. A Mi Ukrajnánk és a Julija Timosenko Tömbje képviselői azzal is gondoskodtak a parlamenti munka lehetetlenné tételéről, hogy vijjogó szirénákat vittek be magukkal az ülésterembe. Mivel a fülsiketítő zajt képtelenség volt túlharsogni az emelvényről, többször is meg kellett szakítani az ülést.
Megfigyelők szerint az lehet a célja a Nyugat-barát erők taktikájának, hogy a parlament működésképtelenségre hivatkozva az államfő feloszlathassa a testületet és kiírhassa az új választásokat. Az államfő egyik legközelebbi munkatársa, Petro Porosenko utalt is erre egy sajtónyilatkozatában, amikor azt mondta, hogy nem lát más kiutat ebből a káoszból, mint a parlament feloszlatását. Oleg Ribacsuk, az elnöki titkárság vezetője arra a jogi fogódzóra is utalt, amelynek alapján az államfő megteheti ezt a lépést.
Jogsértően alakult az új koalíció?
Az államfőnek tizenöt napot biztosít az alkotmány, hogy megfontolja a többségi koalíciónak a kormányfő személyére vonatkozó előterjesztését. Annak leteltével véleményezheti a jelölést, de nem vétózhatja meg a többségi koalíció jelöltválasztását, köteles azt szavazásra bocsátani a parlamentben.
Ahhoz, hogy Juscsenko megakadályozza a 2004-es elnökválasztáson csalás gyanújába keveredett Viktor Janukovics, akkori fő vetélytársa kormányának megalakulását, a parlament feloszlatása az egyetlen alkotmányos eszköze. Az ukrán alkotmány értelmében ezzel az eszközzel is csak akkor élhet, ha a többségi koalíció hivatalos bejegyzése után 30 napon belül nem alakul meg az új kormány.
Ribacsuk az Európai Unió nagyköveteit tájékoztatásakor közölte, hogy "az elnöknek súlyos kételyei vannak az új, oroszbarát többségi koalíció törvényességét illetően". Mint mondta, Juscsenko szerint az új koalíció az alkotmány és a parlamenti ügyrendi szabályok megsértésével alakult meg.
Az ügyrendi szabályok értelmében ugyanis annak a pártnak, amely ki akar lépni egy koalícióból, és átállni egy másikba, tíz nappal a lépés megtétele előtt tájékoztatnia kell partnereit. Ezzel a szocialisták magatartására célzott, akik váratlan fordulattal, egyik napról a másikra otthagyták a narancsszínű koalíciót, és átpártoltak a kelet-ukrajnai gyáriparosokat képviselő Régiók Pártja és a kommunisták alkotta koalícióhoz.
Drasztikus irányváltás
Az új koalíció kormányának létrejötte drasztikus irányváltást jelentene a volt szovjet köztársaság számára kevesebb mint két évvel azután, hogy a narancsszínű forradalom utcai tömegtüntetései kihozták Ukrajnát Moszkva árnyékából és Nyugat-barát útra állították. Az egykori narancsszínű koalíció pártjai – a Mi Ukrajnánk, a Julija Timosenko Tömbje és a szocialisták – hónapokon át huzakodtak a márciusi választások után a főbb állami tisztségek elosztásán.
Végül megegyeztek Timosenko miniszterelnök-jelöltségéről és arról, hogy a Mi Ukrajnánk jelöltje legyen a törvényhozó testület új elnöke. Amikor azonban a Régiók Pártja felajánlotta támogatását Olekszandr Moroz szocialista pártvezetőnek az áhított parlamenti elnöki szék elnyeréséhez, a szocialista párt csatlakozott a Régiók Pártja és a kommunisták szövetségéhez. Így megszűnt a narancsszínű koalíció lehetősége a többségi kormányzásra, az oroszbarát koalíció pedig kormányképes többségre tett szert.