Hiába élnek aranybányán
További Külföld cikkek
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
- Áttörést hozhat a meggyilkolt kétéves szerb kislány ügyében az új vizsgálat
- Itt egy új dal Kim Dzsongunról, eléggé szürreálisra sikerült
A szerbek nehezen emésztik, hogy a szerbség szülőföldjeként tisztelt Rigómezőn az elsöprő többségben lévő albán nemzetiség kikiáltotta függetlenségét. Az etnikai problémákon túl Koszovó elvesztése gazdaságilag is súlyos érvágás volt Szerbiának, mivel a becslések szerint Európa lignittartalékának harmada Koszovó hegyeiben található.
Aranyat rejt
A koszovói földben nyugvó lignitkészlet nagysága elérheti a 14 milliárd tonnát. A koszovói föld a szó szoros értelmében aranybánya: ólom, cink, kálium, bizmut, ezüst, arany és több más ritkafém, például gallium rejtőzik a föld alatt. A háború előtt Szerbia színesfémkivitelének a negyede Koszovóból származott. A becslések szerint 200 millió tonnányi színesfém Koszovó kiútja lehetne a gazdasági válságból.
A lignitkészlet jól fialhatna, ha sikerülne elektromos áram formájában exportálni. Ez az, amit a szerbek megpróbálnak ellehetetleníteni.
"A szerb áramforgalmazó vállalat egyszerűen nem vesz tudomást a független Koszovó létéről. Áramszállításait nem hangolja össze a mi rendszerirányítónkkal, és nem fizet díjat a hálózat használatáért. Ezen évente négymillió eurót bukunk" - vázolja a helyzetet a koszovói energiaügyi és bányászati miniszter helyettese. (A mindössze 34 éves Blerim Rexha hazai tanulmányainak befejezése után Bécsben szerzett doktorátust.)
A tét óriási. A főváros, Pristina mellett egy 2000 megawatt teljesítményű erőmű építését tervezik. Ezt már a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője meséli. Kaderják Péter nemrég járt Koszovóban tanácsadóként. "Ha energiát termelnek, akkor az az övék, de hogy ennek az energiának az elosztása kiegyensúlyozottan működjön, az most a szerbektől függ. Amíg az importvezetékről tulajdonvita van addig ez nehezen képzelhető el. Nemrég megalakult a koszovói rendszerirányító, ez a koszovói MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító - szerk.), aminek épp az lenne a feladata, hogy a bejövő és kimenő áram elosztását felügyelje" - magyarázza a kutató, a Magyar Energiahivatal volt vezetője.
A szerb többség lakta Mitrovica mellett fekvő trepcai bányaüzem ma rozsdásodó romhalmaz. A bánya mellett ólommal szennyezett víz csörgedezik a folyóba. A folyóparti szeméttelepen guberálók. Elzavarnak, amikor fotózni akarjuk őket. A nyolcvanas években húszezren dolgoztak itt, hogy kitermeljék az egykori Jugoszlávia fő exportcikkeinek számító lignitet, ólmot, cinket, aranyat és ezüstöt. A háború alatt a NATO ejtőernyősei elfoglalták a trepcai bányatelepet, majd a francia NATO-csapatok bázisa lett a terület.
Kezdetben a Koszovó igazgatását irányító Bernard Kouchner - az Orvosok Határok Nélkül alapítója, francia külügyminiszter - a színesfémkombinát bezárását szorgalmazta az ólomszennyezés súlyossága miatt. AMikor napirendre került a termelés újraindítása, nem sikerült megegyezni arról, ki a jogos tulajdonos. Egy brit vállalat is felbukkant, mondván, hogy nyolcvanegy éve ő építette fel az itteni üzemeket, és a koncesszióját törvénytelenül szakították meg a jugoszláv hatóságok.
Pristinát füstfelhő takarja be. Aszerint, hogy merre fúj a szél, a füstfelhő hol a pristinaiak, hol a mitrovicaiak felé száll a két hatalmas erőműből, a Koszovó A-ból és a Koszovó B-ből. Koszovó Európa nemcsak legújabb, hanem legfiatalabb országa is, az átlagéletkor 35 év alatt van. Ez nemcsak a kiugróan nagy népszaporulatnak köszönhető, hanem annak is, hogy az asztmás és a tüdőrákos megbetegedések száma igen magas. Az öt évnél fiatalabb gyermekek között évi 12 ezer légzőszervi beteget diagnosztizálnak.
A miniszterhelyettes, Blerim Rexha is tisztában van azzal, hogy súlyos a helyzet. Neki is három kiskorú gyereke van. Siet megnyugtatni minket, hogy hamarosan elkészül a terv a légyszennyezettség csökkentésére. "Ötmillió eurót kapunk a szűrőberendezésekre. Hogy mikor és mennyivel csökken a szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátás? Hamarosan töviről hegyire nyilvános lesz a terv."
Egyelőre tehát nincs válasz, és nem tudni, hogy a koszovóiak és a békefenntartók meddig és mennyi káros anyagot lélegeznek be. 2003-as adatok szerint 2,5 tonna por száll óránként a levegőbe. Ez akkor 74-szerese volt az európai határértéknek. Az új, több mint 2000 MW teljesítményű Koszovó C erőmű már nem az rossz hatásfokú régi szovjet szűrőberendezéssel épül, de azért növelni fogja a légszennyezést.
A koszovóiak sokat várnak az albán és a koszovói nagyfeszültségű hálózat összekapcsolásától. A két rendszer elvben jól kiegészíti ugyanis egymást. Albánia vízerőművei nem működhetnek napi huszonnégy órán, hiszen nagy turbináik duzzasztott vízzel üzemelnek gazdaságosan. Koszovó ligniterőművei viszont "alapenergiát" szolgáltatnak, vagyis állandó teljesítményre képesek.
Blerim Rexha úgy látja, hogy a két ország együttműködésének semmi akadálya sincs. Némi gondot okoz ugyan, hogy az albán rendszer műszaki okokból ma még nem képes finomszabályozásra, és esetleg túlterhelheti a koszovói hálózatot. De az biztos, hogy a magas feszültség nem az egyként albánul beszélő albánok és koszovóiak között fenyeget kisülésekkel.