Lázongó szövetségesek
A csoport nemzetiségi összetétele kulcskérdés lehet, nem véletlen, hogy az orosz hivatalos szervek nem túl bőszavúak ezzel kapcsolatban. Lev Dzugajev észak-oszét tájékoztatási miniszter szólta el magát a leginkább, amikor beszámolt arról hogy oszét és oroszul "jól beszélő" terroristák is vannak a támadók között. Kazbek Dzantyijev észak-oszét belügyminiszter csütörtökön már sietve "lényegtelennek" nevezte a csoport etnikai összetételét.
Putyin eddigi csecsenföldi politikáját a nemzetközi kapcsolatokat is fenntartó - al-Kaida! - muzulmán terror elleni háborúval indokolta. Azonban ha a beszlani túszdráma kirobbantói között oszétek és oroszok is vannak, nagyban változik a kép.
Általános elégedetlenség
Az oszétek - a kaukázusi népcsoportok között ritkaságszámba menően - keresztények, mi több, Oroszország évszázados szövetségesei. Államuk önként csatlakozott 1774-ben a cári birodalomhoz, a Szovjetunió szétesése után természetes szövetségesként fordultak az oroszokhoz az ingusokkal és - a területileg Grúziához tartozó Dél-Oszétiában - a grúzokkal szemben folytatott háborúik során.
Csatlakozásuk a terroristákhoz - a feltételezett orosz tagoké méginkább - arra utal, hogy a támadást sokkal inkább Putyin politikájának elutasítottsága, illetve az általános elégedetlenség váltotta ki - véli Fuller. A szakértő szerint már a június végi ingusföldi támadások is erre utaltak, hiszen ott sem csak csecsenek, hanem a harcokban eddig nem túl aktív, ugyanakkor a csecsenek régi szövetségesének számító ingusok is részt vettek.
Kilátástalan helyzet
"Öt éve, amikor Moszkva a terrorellenes harc jelszavával lerohanta Csecsenföldet, a térségben nem volt terrorizmus. Mostanra, nagyrészt a putyini politikának köszönhetően, a terrorizmus valós fenyegetéssé vált" - idézi Fuller Thomas de Waal brit Csecsenföld-szakértőt. Ennél is rosszabb, hogy a hagyományos orosz konfliktuskezelési technikákkal a terrorfenyegetés korlátozása, pláne megszüntetése egyre kilátástalanabbnak tűnik.