Iliescu megbékélési parkot akar
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Szabadságszobor először
Az 1925-ben lebontatott aradi Szabadság-szoborcsoport újrafelállítását eredetileg idén október 5-re tervezték a romániai fővárosban. Az indulatokat Ion Iliescu szerint az okozta, hogy "az emlékmű nem ugyanazt jelenti a magyar és a román közvélemény számára, mivel 1848-ban a két nép nem ugyanazon az oldalon harcolt". Mádl Ferenc a találkozó után arról beszélt: a kiengesztelődés jegyében van esély arra, hogy a közeljövőben felállítsák az aradi Szabadság-szobrot, "egy speciális koncepció" keretében.
Sajtónyilatkozatában Mádl Ferenc hangsúlyozta, hogy a két ország közös felelőssége az integrációs folyamat erősödése. Mindketten kiemelték az euroatlanti integráció és a regionális együttműködés fontosságát és ígéretesnek nevezték, hogy egymilliárd dollár fölé került a magyar-román éves kereskedelmi forgalom.
Szabadságszobor másodszor
Ion Iliescu román államfő és Mádl Ferenc köztársasági elnök Fotó: EPA/Kovács Attila |
Kovács László a tárgyalások után elmondta: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. A magyar külügyminiszter elmondása szerint azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez közös ügy kell legyen". A magyar külügyminiszter elmondta továbbá: megállapodtak abban, hogy a magyar fél emlékeztetőt készít a határátkelők kérdéséről. Hozzátette, hogy konkrét ügyekről van szó: kis határátkelők nemzetközivé bővítéséről, új határátkelők nyitásáról, és egyiknek sincs politikai akadálya.
Közös európai sors
Román kollégája, Mircea Geoana közölte: "Romániának és Magyarországnak közös európai sorsa van, ezért a politikusok figyelmének alapvetően ki kell terjednie arra, hogy "a múlt sokszor vitatott kérdéseit pozitív töltettel a megbékélés jegyében alakítsák át a jövőbeni együttműködés során". Mind az államfői, mind a külügyminiszteri találkozókon felvetődött a Gozsdu alapítvány kérdése.
A Gozsdu Alapítvány
Ion Iliescu közölte: Románia nagyra értékeli a magyar kormány javaslatát arra, hogy közös magyar-román felügyelet és társfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu alapítvány, Gozsdu Manó XIX. században megfogalmazott végrendeletének szellemében, a budapesti Gozsdu-udvarbeli székhellyel. Mádl Ferenc a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón kitért arra, hogy Gozsdu a XIX. század második felében jelentős vagyonnal hozta létre alapítványát a magyarországi és az erdélyi románság ortodox vallásának, kultúrájának támogatása céljából.
A román elnök elmondta: a Gozsdu-udvarban ki kell alakítani egy múzeumot, egy könyvtárat, valamint a magyar-román stratégiai partnerség intézetét. Ion Iliescu látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét.
Kuncze a megbékélésről
A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket Ion Iliescu román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A román köztársasági elnök és az SZDSZ-s képviselők egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság-szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". A román elnök ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a helyzet gyors rendezéséért - közölte az SZDSZ elnöke.
Orbán udvarias kérése
A román államfő délután találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. "Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így" - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor.
Dávid Ibolyával a szabadságszoborról sokadszor
Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság-szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu román elnökkel. "Minden feltétel adott az aradi vértanúk szoborcsoportjának felállítására, az előkészületek teljesen törvényesen zajlottak az elmúlt időszakban" - hangsúlyozta Dávid Ibolya. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni.