További Külföld cikkek
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Több mint száz halálos áldozata van a hatalmas károkat okozó El Nino esőzéseknek
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
A romániai romákra rájár a rúd
Igen érdekes, hogy bár nincsenek a csatlakozó tízek között, de a menekültkérelmek szempontjából "EU-érettnek" minősítették Romániát és Bulgáriát is, tehát az onnan érkező menekültek kérelmeit sem vizsgálják a jövőben. A mögöttes szándék egyértelmű: a mostani szabályozás részeként, egy füst alatt megoldani a Nyugatra menekülő romák és a kurdok problémáját.
Kemény vita a külföldi diákokról
A leghevesebb vita az EU területén tanuló külföldi diákok tartózkodási joga körül alakult ki. Tekintettel arra, hogy a szeptember 11-i terrorista támadás elkövetői részben hamburgi egyetemisták voltak többen radikális szigorítást követeltek. Otto Schilly német belügyminiszter elmondta: nem szabad megengedni a tanulmányi joggal való visszaélést, nem tartják kívánatosnak terrorista személyek beszivárgását. Franciaország azonban más álláspontról közelítette meg a kérdést, ugyanis számára nagyon fontosak a hajdani gyarmatokkal fennálló kapcsolatok.
Német döntésképtelenség a munkavállalás ügyében
Nem tudtak megoldást találni egyelőre az EU területén történő munkavállalás egységes szabályozásának ügyében sem. A 14 tagországnak ugyan többé-kevésbé sikerült egyezségre jutnia, ám Németország egy különleges problémával állt elő. Otto Schilly elmondta: nem foglalhat állást a kérdésben, ugyanis a döntés joga ez esetben nem a szövetségi kormányt, hanem az egyes német tartományokat illeti meg.
Az ülésvezető Bertel Haarder, Dánia európai ügyekkel megbízott minisztere kifejezte reményét, hogy a tagországok szakemberei novemberig kidolgoznak egy megfelelő megoldást Németország problémájára.
Az afgánok visszatérhetnek
A tizenötök ugyanakkor jóváhagyták a dán EU-elnökség által kidolgozott "afgán visszatérési programot", amelyet novemberben valószínűleg meg is szavaznak. A háború idején Nyugatra menekült afgánok sorsa azóta is rendezetlen, s az EU most valószínűleg külön pénzalapot hoz létre hazatérésük finanszírozására. A találkozón a tervektől eltérően nem határozták meg pontosan a menekült státus fogalmát. Ezt szintén novemberre halasztották.