Az EU-tagjelöltek polgárai többé nem lehetnek menekültek

Az EU többé nem fogadja be a jelölt országokból érkező, menedékjogot kérő állampolgárokat, döntötték el az EU belügy- és igazságügy-miniszterei. A várhatóan 2004-ben csatlakozó 10 országon kívül a szabályozás vonatkozik Romániára és Bulgáriára is. A javaslatot nemrég Ausztria terjesztette elő.
A miniszterek ülésén megfogalmazott dokumentum azt feltételezi, hogy a csatlakozási szerződés aláírásának napjától kezdődően - amire valószínűleg 2003 tavaszán kerül sor -, az új tagországokban az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása olyan szinten biztosított, mint a tagországokban. Vagyis a csatlakozásra váró országok polgárainak menedékjog biztosítására vonatkozó kéréseit e pillanattól kezdve hivatalból elutasítják. Így például a zámolyi romák esete tavasztól már nem ismétlődhet meg.

A romániai romákra rájár a rúd

Igen érdekes, hogy bár nincsenek a csatlakozó tízek között, de a menekültkérelmek szempontjából "EU-érettnek" minősítették Romániát és Bulgáriát is, tehát az onnan érkező menekültek kérelmeit sem vizsgálják a jövőben. A mögöttes szándék egyértelmű: a mostani szabályozás részeként, egy füst alatt megoldani a Nyugatra menekülő romák és a kurdok problémáját.

Kemény vita a külföldi diákokról

A leghevesebb vita az EU területén tanuló külföldi diákok tartózkodási joga körül alakult ki. Tekintettel arra, hogy a szeptember 11-i terrorista támadás elkövetői részben hamburgi egyetemisták voltak többen radikális szigorítást követeltek. Otto Schilly német belügyminiszter elmondta: nem szabad megengedni a tanulmányi joggal való visszaélést, nem tartják kívánatosnak terrorista személyek beszivárgását. Franciaország azonban más álláspontról közelítette meg a kérdést, ugyanis számára nagyon fontosak a hajdani gyarmatokkal fennálló kapcsolatok.

Német döntésképtelenség a munkavállalás ügyében

Nem tudtak megoldást találni egyelőre az EU területén történő munkavállalás egységes szabályozásának ügyében sem. A 14 tagországnak ugyan többé-kevésbé sikerült egyezségre jutnia, ám Németország egy különleges problémával állt elő. Otto Schilly elmondta: nem foglalhat állást a kérdésben, ugyanis a döntés joga ez esetben nem a szövetségi kormányt, hanem az egyes német tartományokat illeti meg.

Az ülésvezető Bertel Haarder, Dánia európai ügyekkel megbízott minisztere kifejezte reményét, hogy a tagországok szakemberei novemberig kidolgoznak egy megfelelő megoldást Németország problémájára.

Az afgánok visszatérhetnek

A tizenötök ugyanakkor jóváhagyták a dán EU-elnökség által kidolgozott "afgán visszatérési programot", amelyet novemberben valószínűleg meg is szavaznak. A háború idején Nyugatra menekült afgánok sorsa azóta is rendezetlen, s az EU most valószínűleg külön pénzalapot hoz létre hazatérésük finanszírozására. A találkozón a tervektől eltérően nem határozták meg pontosan a menekült státus fogalmát. Ezt szintén novemberre halasztották.

Az oldalról ajánljuk

  • Gazdaság
Szijjártó Péter szerint Magyarország az új világgazdasági korszak nyertese lehet

A miniszter tárgyalt Liam Fox brit parlamenti képviselővel, akit a Világkereskedelmi Szervezet főigazgatójának jelöltek.

7 órája

  • Belföld
Novák Katalin miniszter lesz, a családok életszínvonaláért felel

Tárca nélkül október 1-től.

szeptember 12., 21:04

  • Külföld
Romániai művészeti vezetők is kiállnak az SZFE mellett

Károsnak tartják a kormányzati beavatkozást az egyetem vezetésébe.

szeptember 12., 14:47

  • Belföld
Karácsony Gergely szerint ingyen kellene tesztelni az embereket

Sokaknak ezen múlhat, hogy lesz-e munkahelyük, vagy járhat-e iskolába gyermekük – fogalmazott a főpolgármester.

szeptember 10., 12:58

  • Belföld
Szijjártó Péter: soha nem engedtem magam köré korrupt szándékokat

Szijjártó Péter az RTL-től kapott kérdésekre válaszolt, a kérdés-feleleknek ismét az adriai luxusjachtozás állt a középpontjában.

5 órája