Idén először Dél-Karolinában is Martin Luther King napot tartottak. A hivatalok bezártak, a Capitolium lépcsője előtt nagygyűlést tartottak az aktivisták. A CNN hírtelevízió információi szerint a politikai vezetők - üzletemberek és a dél-karolinai turizmus nyomására - is szorgalmazták, a King-nap bevezetését , nehogy rontsanak a térség imázsán. Az ünnepséget King özvegye nyitotta meg ökomenikus istentisztelettel. Az Egyesült Államok első embere, pontosabban emberei is részt vállaltak az ünneplésből: George W. Bush egy főként feketék látogatta általános iskolában mondott beszédet, hangsúlyozva a feketék iskoláztatási körülményeinek javítását. Bill Clinton leköszönő elnök egy idősek otthonában segített egy jelképes oszlopfestésben, később a Kolumbia Egyetemen tartott beszédében hangoztatta, hogy reméli, egyszer létrejön majd a valódi Egyesült Államok.
A nemzeti ünnepen már-már elenyésző volt a tüntetők száma: zászlaik jelszava azonban annál nagyobb súlyú: ,,Az ő álma a mi rémálmunk. Vessünk véget a niggerek zsarnoki uralmának!" De nemcsak a nemzeti ünnepnap állt a figyelem középpontjában. Az állami törvényhozás tetején lévő déli zászló elmozdítása volt a másik nagy kérdés. Emberi jogi aktivisták ugyanis azt akarták elérni, hogy vigyék vissza az egykori Konföderáció zászlaját a nemzeti múzeumba. A dél-karolinai hagyományőrző csoportok szerint viszont dédapáikkal szembeni tiszteletlenség elmozdítani azt. Egy főként feketékből álló bizottság döntése nyomán végül lekerült a zászló. A Capitolium előtti forgalmas utcán helyezték el, elfogadható, mégis félmegoldásként mindkét tábor számára.
Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!