További Külföld cikkek
- Zavar Brüsszelben: Emmanuel Macron felforgathatja az európai politikát
- Őrizetbe vettek egy 16 éves iszlamista fiatalt, aki bombatámadásra készülhetett a párizsi olimpián
- Magyarul szólalt fel Ferenc pápa
- Egy képviselő szabadon engedett egy galambot az Európai Parlamentben
- A Hamász közölte: letennék a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás
Képzeljék el, hogy az ország előtt két lehetőség áll. Vagy Oroszország szállja meg, vagy csatlakozik Romániához. Képzeljék hozzá, hogy országuk amúgy most van történelme csúcspontján. Moldávnak születni az élet nagy kicseszései közé tartozik.
Kevés öröm, sok szívás
Moldova Románia és Ukrajna közé beékelődött, lapos mezőgazdasági vidék. A 33 843 négyzetkilométeres, egyharmad Magyarországnyi terület Európa és a térség egyik legsűrűbben lakott vidéke négy és félmilliós lakosságával. A moldávok brutális szegénységben élnek, a főként mezőgazdaságból, illetve az agráriumot kiszolgáló iparágakból tengődő gazdaság fejenként 1 800 dolláros GDP-t biztosít. A Moldáv Köztársaság elnöki rendszerű demokrácia, az államfőt az egykamarás törvényhozás, a Parlamentul választja négy évre. Az országot jelenleg Vladimir Voronin, az oroszos neve ellenére is románajkú moldáv kommunista irányítja, a parlament százegy képviselői helyéből hetvenegy szintén a kommunisták kezén van. Még két párt, a most ukrán mintára narancssárgába öltözött és Mi Moldovánk névre keresztelt liberálisok, illetve a Kereszténydemokrata Néppárt képviselteti magát a parlamentben, tizenkilenc, illetve tizenegy képviselővel.
Keresve sem találhatnák siralmasabb történelmű régiót Moldáviánál, a mai Moldova történelmi vidékénél. Az itt létrejött államalakulatok rendszeresen az erős szomszédok bokszzsákjaként élő hülyegyerek szerepére voltak kárhoztatva. A dákok éppen belekezdtek volna egy decens civilizáció kiépítésébe, amikor leigázták őket a rómaiak. Három évszázadnyi provinciális lét után az összes Európába érkező horda, köztük a magyar törzsek is, végigrabolták a területet. A helyi lakosság a tizennegyedik századra kapta össze magát, a moldáv nemzet büszkesége, Nagy István fejedelem mutatós kis államocskát hozott össze a Havasalföldön.
Az öröm nem sokáig tartott, István halála után jöttek a törökök, akik előbb a lengyelekkel és a magyarokkal, majd az oroszokkal csatáztak jókat a területért. Végül az oroszok nyertek 1812-ben Moldova egy része hozzájuk, egy része pedig 1859-től a Román Királysághoz került. Az első világháború után Moldova Romániához került. Ami, bár az itt lakók a románra kísértetiesen hasonlító nyelvet beszélnek, nem egy nagy perspektíva. A Gallup közvélemény-kutató legutóbbi felmérése szerint az Európa legtoleránsabbjának számító népesség szinte kizárólag a románokat gyűlöli, de őket nagyon.
Örömükben irtottak
Festői tájak, jó bor
A második világháborút ugyan egy gyors átállással Románia győztesként zárta, Moldáviát azonban a németeket visszaszorító szovjet csapatok 1944-ben elfoglalták. Sztálin, a terület visszaszerzésének örömére Szibériába telepítette a terület románajkú lakosságának egy jelentős hányadát.
Mindenki mindenki ellen
Nem csoda, hogy a gorbacsovi glasznoszty meghirdetése után Moldova, a balti államokkal együtt az elsők között vált ki a Szovjetunióból. A függetlenség kikiáltása után azonban az ország szlávok lakta vidéke, a Dnyeszter folyón túli Transznyisztria azonnal megpróbált elszakadni az országtól. A gyakorlatilag autonóm területet a posztszovjet országokban elsőként újra hatalomra kerülő kommunisták oroszbarát kijelentésekkel próbálták visszacsalogatni az országba, a tárgyalások 2002-es kudarca után azonban a jelenlegi államfő, Vladimir Voronin is európártinak állt.
Ez a vasárnapi választások előtt azt a vicces helyzetet eredményezte, hogy miközben az összes létező politikai párt csalással próbálja megvádolni a többit, valójában együtt küzdenek a láthatatlan ellenség, Oroszország ellen. Meg persze egy kicsit Románia ellen is, amivel az egyesülés gondolata, a két nép kölcsönös utálata ellenére, időről időre felmerül.
Jó bor, világhír
O-Zone