A montenegróiakat a mobiltelefon-láz és az autók érdeklik

Montenegro, ahol minden csupa kő

Az első igazi meglepetés a horvát-montenegrói határon érte a Magyarországi Szerb Színház buszát. Bosznián keresztül Montenegróba 6-7 határon kell átküzdenünk magunkat, ám a legtöbb gondot a szerbek okozzák. Ennek oka, hogy Szerbiából tilos ételt-italt bevinni a kisebbik tagköztársaságba. A Balkánon közkedvelt Szlobodan Milosevics megparancsolta: Montenegróba még egy konzerv sem juthat át.

Vendéglátónk mesélte, hogy nemrég egy férfival megetették az összes nála lévő szendvicset a határon. (Az ételek legalább 30 százaléka egyébként Magyarországról, további 30 százaléka Horvátországból és Szlovéniából érkezik Montenegróba. A boltos néni szerint csak a szerb cégek vesztettek az embargóval, hiszen a termékek 15-20 százaléka érkezik csak onnan a Boszniai Szerb Köztársaságon keresztül.)

Polgárháború csak szeptemberben, addig turistaszezon

Az Adrián A polgárháborús veszélyt egyelőre csak a külföldi média károgja

Montenegróban (a tengerparton is) hihetetlen rend uralkodik! A polgárháborús veszélyt egyelőre csak a külföldi média károgja. Bár a tegnapi alkotmánymódosítás hatására ma (pénteken) megerősített belügyi alakulatok járták a főváros utcáit, a parlamenti ülést pedig élőben közvetítette a montenegrói közszolgálati tévécsatorna,a házinénim szerint, ha történik is valami, az csak szeptember után várható. Addig tart ugyanis a turistaszezon.

Ha polgárháborúhoz vezetne a civakodás Szerbiával, a kisebbségek hozzáállása meghatározó lehet: Montenegróban élnek horvátok, muszlimok, albánok, így meg sem lepődtem azon, hogy az EB-döntő alatt a kávézóban a pincér horvát válogatott mezben szolgálta ki a vendégeket. Ezt az akciót Belgrádban egy jó nagy pofonnal toleráltak volna (legenyhébb eset).

Djukanovity betartja ,,Európa" által diktált szabályokat

A szerbiaihoz képest négyszeres átlagfizetés miatt a montenegróiak jól élnek. Két tényt viszont tagadhatatlan: Európa leglustább emberei laknak itt, akik nem szeretik a nálunk is jól ismert pörgő életmódot, a pénzhajhászást. Ha itt így viselkedünk, előbb-utóbb megkapjuk a "idiót" jelzőt. (A másik hogy Európa legmagasabb nemzete a montenegrói, és az ember akarva-akaratlan kicsinek érzi itt magát.)

Milo Djukanovity Stipe Mesic horvát államfővel A politika és az ideológia az embereket nem érdekli

A politika és az ideológia az embereket nem érdekli. A mostani alkotmánymódosítás is csak a helyi politikusoknak okoz gondot. A hatalmon lévő Milo Djukanovity sem tartozik a jó fiúk közé (Milo pénzügyei nem éppen tiszták, itteniek szerint az albánokkal rendezi Montenegró olajszükségletét, Pallag Laci hol vagy?), de ő legalább betartja ,,Európa" által diktált szabályokat. Kérdés viszont, hogy meddig lesz még érdekében a nyugatnak megtartani Montenegrót.

Az összes belügyi alakulatban Djukanovity emberei vannak, és egyes határszakaszokat is ők tartanak kézben. A Jugoszláv Hadsereg katonái pedig a kaszárnyákban múlatják az időt. A rendőrök, meglepő, de kedvesek. Pedig nem bizalomgerjesztő, amikor két darab kétméteres montenegrói határozott hangon felszólít, hogy igazoljam magam. A rendőröket itt elvből nem veszik fel 185 centiméter alatt.

Európa leglustább embereit a mobiltelefon-láz és az autók érdeklik

A közvéleményt az alkotmánymódosítás helyett (na jó, egy kicsit azért az is!) inkább az új közúti rendeletek és a mobiltelefon-láz tartja lázban.

Az évente több száz halálos autóbalesetet követelő nyári szezonra (tavaly 160-nál többen haltak meg két hónap alatt az utakon) a monteregói kormány drákói szigorral válaszolt: július elsejétől ugyanis néhány közúti szabálysértést nem lehet pénzbírsággal megúszni, a gyorshajtás, záróvonal és hasonló a szabályok megszegése pedig a jogosítvány megvonását vonja maga után. Akit ittas vezetésen kapnak, vagy túl gyorsan hajt, annak lőttek. A szigorú ellenőrzés leginkább a tengerre vezető utakra terjed ki. Míg elértem Kotorbol-Podgoricaba (85 km) 8 rendőrségi ellenőrző ponton haladtam át. Az elmúlt hat napban több, mint 700 jogosítványt vontak be Montenegróban.

Az igazan olcsó nyaralás Ha fiatalok vagyunk és nem félünk a kalandtól, több módon is eljuthatunk az olcsó tengerpartra. Az extrém verzió: Budapest-Szeged vonattal (kb. 500 forint diákkal), Szeged-Szabadka vonat vagy autóbusz (kb. 1200 forint), Szabadka-Kotor autóbusz (kb. 2800 forint) és 24 óra múlva a tengerparton vagyunk. Ha itt eltölt valaki egy hetet, az további 9000 forint plusz az étkezés, egy tízes a visszaút. Így egy hetet nyaraltunk a tengeren 25-30 ezer forintból. Aki kényelmesebb, az leutazhat Belgrádig vonattal (kb. 8 óra és 10 ezer forint a jegy), innen a valamelyik légitársaság 8000 forintért elrepíti Tivatba vagy Podgoricába, innen 15 kilóméter és a Bicsen vagyunk. A light verzió: Budapesten felülni a Montenegró Airlines járatára és 37.000 (retúr jegy) forintért egy óra múlva kényelmesen leszállni Podgoricában. A szállás: apartmanban egy éj 1300 forint/fő (10DM). Egy háromcsillagos hotelben egy éjszaka kb. 25-30 márka. A luxusszállodákba 200 német márka. Néhány negatívum: nyáron nagyon sok erdőtűz van, ezért néha lezárnak utakat és akkor igen bajos a közlekedés. A szemetet a tengerparttól kezdve az utcán végig mindenhol szétdobálják. Ha valaki nem figyel oda, könnyen elcsaphatja egy autó, mivel nem tisztelik a gyalogost. Netkávézó kevés van és drága. Van, ahol egy óra 1500 forint, de némi alkudozás után ezt le tudtam szorítani egy ezresre.

A másik közérdeklődésre számot tartó dolog: az új mobilszolgáltató megjelenése a piacon. Az egész ország mobiltelefont vásárol. Ennek ellenére a percdíjak nem olcsóak, egységesen 35-40 forint egy perc hálózaton belül, más szolgáltató hívása 150 forintnál kezdődik. A mobiltelefonok pedig meglepő módon közvetlenül Svédországból és Franciaországból érkeznek a viszonteladókhoz.

A lopott autókat hivatalosan lehet regisztráltatni

Az autókereskedők sem panaszkodhatnak, hiszen a lopott autókat itt hivatalosan lehet regisztráltatni és szerb rendszámtáblával tovább adni. Általában a külföldön ellopott autó Boszniába kerül, ott egy fénymásolt papírral gazdát cserél, a Montenegróba behozott gépjárművet pedig az új tulaj csekély összegért - általában 500-1500 német márka - hivatalosan a rendőrségen regisztrálja. A legmeglepőbb hirdetés az a '93-as Pajero volt, amelyet 320 ezer forintért kínáltak. A hirdetésben természetesen feltüntetik az autó származási országát is. Ennek az autónak a tisztara mosása kb. 2000 német márkába került.

Én egy Magyarországról ellopott '97-es full extrás Passatot vettem igénybe az itt tartózkodásom alatt. A kocsi ára - jugó rendszámmal, papírokkal - 1,5 millió forint volt. A dolgok egyetlen hátulütője, hogy az autókkal nem tanácsos elhagyni Jugoszláviát.

Ugye nem meglepő, ha itt mindenkinek van autója. A gázolaj 140, míg a benzin 170 forint körül van literje. Már csak az a kérdés, kell e meg valami?