Grúzia léte a tét

Nem tudni, hogy folynak-e még a harcok Dél-Oszétiában, de Grúzia más területein minden bizonnyal.

Dél-Oszétia Grúzia még vasárnap reggel 5 órai hatállyal tűzszüneti parancsot adott katonáinak a dél-oszét főváros, Chinvali térségéből és bejelentette: azonnal kész tárgyalni Moszkvával. Oroszország szerint Grúzia a valóságban nem vonta vissza csapatait, és a tárgyalások megkezdésének feltételéül a grúz csapatoknak az 1992-es határok mögé szorítását, valamint egy, az erőszak mellőzéséről szóló dokumentum aláírását szabta. (A felek 1992-ben tűzszünetet kötöttek, azóta a szovjet Vörös Hadsereg romjain alakult orosz békefenntartók vigyázta Dél-Oszétia erős kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, lakóinak többsége az orosz állampolgárságot is megkapta.)

Grúzia szárazföldi és tengeri területein viszont folytak a harcok, csapatmozgások. Orosz gépek a grúz főváros, Tbiliszi katonai repülőterét bombázták, és bomba hullott a főváros nemzetközi repülőterének kifutópályája mellett is. Moszkva ez utóbbi támadást nem ismerte el. A harc a tengeren is folyik. Vasárnap este orosz hadihajók elsüllyesztettek egy grúz rakétahordozó őrhajót.

Veszteségek. A veszteségekről eltérő adatok vannak. Moszkva szerint Dél-Oszétiában közel kétezer civil vesztette életét a pénteken kezdődő grúz támadásokban, és 37 ezer ember menekült el. A grúzok ezt kétségbe vonják. Orosz részről huszonegy katona meghalt, 150 megsebesült, két katonát foglyul ejtettek. A grúz oldalon háromszáz ember halt meg, közülük kétszáz katona. Orosz források szerint megöltek két grúz állampolgárságú, de orosz médiumoknak dolgozó újságírót is.

Abházia. Dél-Oszétia mellett Abházia a másik olyan grúz terület, amit – a stratégiai fontosságú Kodori-szoros mellett – Tbiliszi a 90-es évek eleji harcok után nem tudott ellenőrzése alá vonni. Moszkva most a Kodori-szorost is az ellenőrzése alá akarja vonni, végleg elűzve onnan a grúzokat.

Diplomácia Vasárnap este Tbiliszibe érkezett Bernard Kouchner, nem sokkal a tbiliszi reptér bombázása után. A francia külügyminiszter felajánlotta Franciaország és az EU humanitárius segítségét. Ülésezik, a konfliktus kirobbanása óta már harmadszor, az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Áttörésre most sem lehet számítani, hiszen a BT egyik tagja, Oroszország, a harcok egyik résztvevője.

Mit akart Grúzia? Sokaknak nem világos, hogy Mihail Szaakasvili miért pont most szánta rá magát, hogy elfoglalja a dél-oszét területeket. A grúz elnök a támadás előtt egy nappal a grúz közszolgálati tévében még azt nyilatkozta néhány kisebb tűzpárbaj után: "A konfrontáció nem érdeke Grúziának, remélem és biztos vagyok benne, hogy ez Oroszországnak sem áll érdekében. Véget kell vetnünk ennek az őrületnek." Másnap megindultak a grúz csapatok Dél-Osztiába.

A vasárnap újra megszólaló Szaakasvili a támadás hátteréről és akkori nyilatkozatáról azt mondta a Rhein-Zeitungnak: augusztus 6-án és 7-én "érezte, hogy valami bűzlik". Megpróbált értekezni az orosz féllel, de nem kapott választ. Ezután Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárhoz és európai államfőkhöz fordult. Miután hirtelen olyan információt kapott, hogy orosz páncélozott harcjárművek haladnak át az Észak- és Dél-Oszétiát összekötő Roki-alagúton, nem maradt más lehetősége, mint tüzérségi tűzzel megállítani a konvojt. A vasárnapi interjújában a grúz elnök már úgy fogalmazott: Moszkva el akarja söpörni Grúziát.

Az MTI jelentése szerint ezrek tüntettek vasárnap Tbilisziben az orosz légitámadások ellen tiltakozva. A francia hírügynökség helyszíni tudósítója szerint legalább tízezren vettek részt a város központjában tartott megmozduláson. A tüntetők grúz nemzeti zászlókat lobogtattak, verseket szavaltak, hagyományos grúz dalokat és a nemzeti himnuszt énekelték.