Koronavírus adatok

2022. jan. 28.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Adél
-3 °C
5 °C

Muszlim és neonáci szélsőségesek közt a németországi bevándorlók

2008.11.16. 10:24
Hiába indult több program is Németországban a bevándorlók felzárkóztatására, sokszor akadályozza az előrelépést a szélsőségesek jelenléte mindkét oldalon.

Franciaországhoz hasonlóan a héten a németeknél is mérföldkőhöz érkezett a bevándorlók társadalmi integrációja: miután első ízben afrikai születésű prefektust neveztek ki egy francia megye élére, a magát török-svábnak nevező Cem Özdemir személyében először került egy német parlamenti párt elnöki posztjára "migrációs hátterű" személy.

A médiában

A berlini politikai korrektség a fenti idézőjeles kitétellel jelöli a bevándorló családból származókat. Németországban a 82 milliós lakosságnak jó 9 százaléka esik ebbe a kategóriába. Közöttük a legnépesebb a törökök csoportja. A 60-as évek elején becsalogatott első vendégmunkás-nemzedék leszármazottai és azok utódai ma már - 2,7 millió fővel - a népesség 3,3 százalékát alkotják. Beilleszkedésük, a többségi társadalomhoz fűződő viszonyuk az egyik legnagyobb belpolitikai próbatétel a mindenkori kormányok (szövetségi és tartományiak) számára.

Arra, hogy az integráció sok esetben sikeres, számos példa akad. Elég csak bekapcsolni a német tv-adókat, mert az ARD vagy a ZDF közszolgálati csatornákon szinte nem akad olyan műsor, amelynek stáblistáján (vagy akár a képernyőn, élőben) ne jelennének meg külföldiek.

Cherno Jobatey egy gambiai hajószakács fiaként Berlinben született - ma a ZDF egyik legkedveltebb moderátora, a reggeli tájékoztató műsor (Morgenmagazin) egyik állandó vezetője. A török Hülya Özkan szintén a ZDF-nél a délutánonként jelentkező Heute in Europa műsort vezeti. Az ARD népszerű tudományos programjait moderáló Ranga Yogeshwar egy indiai mérnök fiaként született Luxembourgban, és kísérleti fizikusként dolgozott Genfben és Jülichben, mielőtt "elcsábította" a televíziózás. Dunja Hayali Irakból érkezett, német iskolákat végzett, és tavaly óta a ZDF esti híradóműsorának egyik vezetője. A szíriai Tarik al-Kabbani meteorológus szintén a mainzi közszolgálati adónál dolgozik, ő a Heute híradó egyik időjárás-felelőse. És hogy a sport se maradjon ki: mára a ZDF első számú futball-kommentátorává nőtte ki magát a magyarszármazású, de Brazíliában született Béla Réthy, aki a legtöbb meccset közvetítette az idei svájci-osztrák labdarúgó Eb-n.

Özdemir a média helyett a politikát választotta hivatásául, és ebben a szférában szintén szép számmal akadnak "migrációs hátterű" szereplők a német porondon. A Zöldek hesseni szervezetének elnöke például a jemeni apától német földön született Tarek al-Wazir. Frankfurtban pedig a helyi önkormányzat a Zöldek színeiben politizáló, Iránban született Nargess Eskandarit nevezte ki tavasszal integráció-ügyi biztossá.

Drága az óvoda

Akár a politikát, akár a médiát tekintjük, egy valami közös bennük: ezekben a szakmákban csak az boldogulhat, aki tökéletesen beszéli a többségi társadalom (a befogadó ország) nyelvét. A nyelvtudás persze más területeken és foglalkozási ágakban is fontos, a fentiekben azonban "sine qua non": nélküle már az első szűrőn kiesik a szépreményű pályázó. Erre világított rá a kancellári hivatalban nemrég rendezett integrációs csúcsértekezlet kapcsán a német kormány migrációügyi megbízottja.

Maria Böhmer (CDU) egy országos lapban közölt írásában leszögezte: a beilleszkedés kulcsa a tanulás, a német nyelv megfelelő szintű elsajátítása. Ez pedig már az óvodában kezdődik - abban a nevelőintézményben, amely az első válaszutat képezi az integráció felé vezető ösvényen. Azok a "migrációs hátterű" gyerekek, akik nem járnak óvodába, jókora hátránnyal kezdik az általános iskolát, hiszen német tudásuk többnyire igen gyatra. A hátrányt sokszor az iskolai évek alatt sem tudják ledolgozni, így továbbtanulási lehetőségként csak a - többnyire gyenge színvonalú - polgári iskola (Hauptschule) marad számukra, míg jobban beszélő társaik reáliskolában vagy gimnáziumban folytathatják a tanulást.

Mivel számos bevándorló családban anyagi akadálya (is) van a gyerekek óvodába járásának, a német kormány elhatározta: országosan ingyenessé teszi az óvodai ellátást. Ez lényegesen javíthatja a migrációs hátterű gyermekek nyelvi képzettségét a beiskolázáskor, kiküszöbölve lemaradásukat német kortársaikhoz képest. Ezáltal pedig ugrásszerűen javulni fognak továbbtanulási lehetőségeik, továbbá a siker nagyobb esélyével vághatnak neki az állampolgársági vizsgának is.

Az idén bevezetett új teszt meglehetősen átfogó jogi, történelmi és nyelvi ismereteket követel meg a külföldiektől, amit éles kritikával illettek a különböző külföldi érdekképviseleti szervezetek. Ha azonban a migráns családok gyermekei komolyan élnek a kormány által kínált lehetőségekkel (Böhmer szerint erre utal, hogy a német nyelvtanfolyamokon a beiratkozott külföldi hallgatók 90 százaléka sikerrel teszi le a záróvizsgát), akkor a bírálat okafogyottá válik.

Jó úton

A migránsok társadalmi beilleszkedése német földön - a november eleji integrációs fórumon megvont mérleg szerint - jó úton halad. Az integrációt fékező, sőt aláaknázó erők azonban szintén jelen vannak. Egyfelől az iszlamista, vallási körökben, amelyek eleve gyanakvással szemlélik a "romlott" többségi társadalmat (egyes mecsetekben kifejezett uszítás folyik a német és általában a nyugati civilizáció ellen), amelynek hatóságai azzal is kivívják a fundamentalisták haragját, hogy gátat akarnak vetni a török és arab családokban bevett gyermekházasságoknak.

A másik oldalon a német szélsőjobb, illetve neonáci csoportok sem tétlenkednek. Frankfurtban például Eskandari kinevezése és első nyilatkozatai után az iráni születésű politikusnő számtalan (anonim) gyalázkodó e-mailt és telefonhívást kapott. Közös mottójuk ez volt: a csinos 43 éves hölgyet "falhoz kell állítani", "meg kellene kövezni", "küldjétek vissza a mullahokhoz!" és hasonlók. Egy neonáci honlap közzétette Eskandari fényképét és lakcímét, megjegyezve, hogy férje "a zsidó Kurt Grünberg". Mindez Frankfurtban történt, amelynek lakossága 40 százalékban migránsokból áll.



  • Vennék
  • Hírek